A bélendometriosis miatt végzett műtétek hatása a fertilitásra

Bowel endometriosis is when endometrial-like tissue penetrates the bowel serosa, or it reaches the subserous neurovascular plexus. The effect of surgery for colorectal endometriosis on infertility and pregnancy is not fully proven. Aim: The aim of the present study was to analyse the pregnancy outcome and mode of delivery of patients who un- derwent ’nerve sparing’ anterior resection of the colon.

Between 2009 and 2017, we operated 121 patients with bowel endometriosis, and built up a prospective database where we assessed their wish of pregnancy, the way of the conception, pathologies during pregnancy and mode of delivery. Statistical analysis: The relationship between endometriosis and pregnancy pathologies was tested by a χ2 probe and Fisher’s exact test, additionally the odds ratio (OR) and 95% confidence interval (CI) were determined. For p<0.05, the result was considered significant.

Out of 121 bowel endometriosis patients, 48 (39.6%) women got pregnant, 37 (30.5%) of them with in vitro fertilisation. The control group was built from patients who underwent in vitro fertilisation because of andro- logical factors. We found that women with endometriosis have a significantly higher risk for praeeclampsia (p = 0.023) and placenta praevia (p = 0.045) during pregnancy.

Our study is a unique description of pregnancy outcome and mode of delivery after surgery for bowel endometriosis, which, despite the small number of cases, has yielded similar results to the previous multicentric studies. DOI: 10.1556/650.2019.31514 ■ © Szerző(k) Unauthenticated | Downloaded 06/19/26 06:04 PM UTC 2019 ■ 160. évfolyam, 41. szám ORVOSI HETILAP1634 EREDETI KÖZLEMÉNY

bowel endometriosis, praeeclampsia, placenta praevia Brubel R, Dobó N, Csibi N, Kövesdi A, Máté Sz, Ács N, Lukovich P, Murber Á, Bokor A. [The effect of surgical treatment of bowel endometriosis on fertility]. Orv Hetil. 2019; 160(41): 1633–1638. (Beérkezett: 2019. április 24.; elfogadva: 2019. május 24.) Rövidítések BMI = (body mass index) testtömegindex; CI = (confidence interval) konfidenciaintervallum; DIE = (deep infiltrating en - dometriosis) mélyen infiltráló endometriosis; HELLP-szindró- ma = (hemolysis, elevated liver enzymes, low platelet count syndrome) vörösvértestek szétesésével, emelkedett májenzim - szinttel és alacsony vérlemezkeszinttel járó szindróma; IEBR = idő előtti burokrepedés; IUGR = (intrauterine growth retar - dation) méhen belüli növekedési elmaradás; IVF = ( in vitro fertilisation) szervezeten kívüli megtermékenyítés; OR = (odds ratio) esélyhányados; PG = prosztaglandin; TUKEB = Tudo - mányos és Kutatásetikai Bizottság Az endometriosis egy jóindulatú elváltozás, amelyben endometriumszerű szövet található a méh üregén kívül, elsősorban a hashártyán és/vagy a petefészkekben. A fo- gamzóképes korban lévő nők 10–15%-át érinti; vezető tünetei közé tartozik a krónikus kismedencei fájdalom, a dyspareunia (fájdalmas közösülés), a dysmenorrhoea (fájdalmas menstruáció) és az infertilitás [1]. A meddő nők 25–50%-a érintett a betegség által. A betegek egy része tünetmentes, ezenfelül a betegség súlyossága sem korrelál a tünetek mértékével [2]. Végül azt sem könnyű eldönteni, hogy az adott panaszt valóban endometriosis okozza-e. Klinikailag három megjelenési formája különíthető el. Peritonealis endometriosis esetében az endometriumszerű szövet a kismedencei hashártyán vagy a petefészkek felszínén helyezkedik el. Másik for - mája az ovarialis endometriosis, amely csokoládéciszta formájában jelenik meg. Harmadik formája, ha a perito- nealis felszín alatt 5 mm-t meghaladó mélységben infilt- rál az endometriumszerű szövet, melyet mélyen infiltráló endometriosisnak (DIE) nevezünk: kialakulhat a vastag- bélen, a húgyhólyagon vagy bárhol a szervezetben. Ha az endometriosis utóbb említett formája zsír- és fibro - muscularis szövettel keveredve a végbél és a hüvely kö - zött helyezkedik el, rectovaginalis csomóról beszélünk [3]. Intestinalis érintettséggel a betegek 3–37%-ában ta- lálkozunk [4]; a leggyakrabban a rectumon és a rectosig- moidalis átmenetben fordul elő, ami az összes bélendo - metrisis 70–93%-a. Az appendix 2–18%-ban, a terminalis ileum 2–26%-ban, illetve a coecum 2%-ban érintett [4, 5]. Bélendometriosisról beszélünk abban az esetben, ha  az endometriumhoz hasonló szövet infiltrálja a bélsubserosát, illetve eléri a subserosus neurovascularis plexust [6]. Amennyiben a folyamat csupán a serosát érinti, peritonealis endometriosisnak tekintjük az elválto- zást [6, 7]. A genitalis traktuson kívül előforduló endo - metriosis jellemzője, hogy az érintett szervre specifikus, rendszerint catamenialisan jelentkező tünetekkel jár [8]. A rectumot és a szigmabelet érintő formák dyschesiát és/vagy haematochesiát okozhatnak. Az endometriosis kezelése elsősorban sebészi, célja a tünetek mérséklése és a panaszokat okozó laesiók lehetőség szerinti végleges eradikálása [6, 8]. A colorectalis DIE műtéti kezelésében a multidiszciplináris megközelítés látszik a legeredmé - nyesebbnek az irodalmi adatok alapján [9, 10]. A vastag- belet érintő mélyen infiltráló endometriosis sebészi keze- lésére munkacsoportunk az előzőekben részletesen leírt műtéti technikát alkalmazta [11]. Az endometriosissal kapcsolatos klinikai kutatás új te - rülete a terhességi kórképek előfordulására kifejtett hatá- sának és a szülésvezetés módjának vizsgálata. Azt gyanít- ják, hogy az endometriosis okozhatja vetélés, ectopiás plakkok vérzése, koraszülés, méhen belüli retardáció, praeeclampsia és szülészeti vérzések előfordulását [12]. Az eddigi kutatási adatok ellentmondásosak, Falconer és mtsai azt találták, hogy a praeeclampsia gyakoriságát az endometriosis fokozza, míg a Brosens által vezetett mun- kacsoport azt találta, hogy endometriosisos nők esetében kisebb gyakorisággal fordul elő terhesség alatt praeec - lampsia [13, 14]. A koraszülés, az idő előtti burokrepe - dés, az elöl fekvő méhlepény az irodalmi adatok alapján gyakrabban figyelhető meg endometriosisban szenvedő nők között [15, 16]. Az endometriosisban érintett betegek gyakrabban küzdenek teherbe esési nehézségekkel, így egy részük csak asszisztált reprodukciós eljárás segítségével tud te - herbe esni, ami önmagában egy rizikófaktor terhességi kórképek előfordulása szempontjából [17]. Meddő betegek körében vizsgálták colorectalis endo - metriosis miatt végzett műtét után a fájdalom újrakiala - kulásának gyakoriságát, az életminőséget és a fertilitást. Azt találták, hogy a műtétet követően csökkentek a bete- gek panaszai, jobb életminőségről számoltak be, a be - avatkozás azonban nem minden kétséget kizáróan gya - korolt pozitív hatást a meddőségre [18]. Kevés tanulmány foglalkozik mélyen infiltráló endo - metriosis miatt műtéten átesett betegek szülésvezetési módjával. Leírták, hogy gyakoribb a császármetszés út - ján történő szülés, illetve azt is, hogy nincs pozitív kor - reláció a kettő között. A ’Guideline on the management of women with endometriosis’ nem érinti a témát [19]. Egyetlen javaslat áll rendelkezésre, hogy a terhesség be - Unauthenticated | Downloaded 06/19/26 06:04 PM UTC 1635 ORVOSI HETILAP 2019 ■ 160. évfolyam, 41. szám EREDETI KÖZLEMÉNY 1. táblázat Terhességi kórképek előfordulása az endometriosisban szenvedők (spontán és IVF-program segítségével teherbe esők) és a kontrollcsoport betegei között Terhességi kórkép Endometriosis (n = 41) n (%) Kontrollcsoport (n = 99) n (%) p-érték Nyers OR (95% CI) Beállított OR (95% CI) Koraszülés 5 (12,2%) 26 (26,3%) 0,068 2,564 (0,909–7,233) Praeeclampsia 5 (12,2%) 2 (2,0%) 0,023 0,148 (0,028–0,800) 0,228 (0,034–1,523) HELLP-szindróma 0 (0%) 2 (2,0%) 0,500 NA GDM 8 (19,5%) 18 (18,2%) 0,854 0,917 (0,363–2,314) Cholestasis grav. 1 (2,4%) 1 (1,0%) 0,501 0,408 (0,025–6,686) Hypertonia grav. 4 (9,8%) 14 (14,1%) 0,344 1,524 (0,470–4,940) Placenta praevia 10 (24,4%) 11 (11,1%) 0,045 0,388 (0,150–1,001) 0,382 (0,140–1,046) Placenta abruptio 2 (4,9%) 4 (4,0%) 0,568 0,821 (0,144–4,668) IUGR 3 (7,3%) 4 (4,0%) 0,334 0,533 (0,114–2,496) IEBR 8 (19,5%) 9 (9,1%) 0,086 0,413 (0,147–1,158) Magzatvízeltérés 2 (4,9%) 13 (13,1%) 0,125 2,948 (0,634–13,695) Szülési sérülés 1 (2,4%) 0 (0,0%) 0,293 NA Császármetszés 33 (80,5%) 81 (81,8%) 0,854 1,091 (0,432–2,754) CI = konfidenciaintervallum; GDM = gestatiós diabetes mellitus; HELLP = vörösvértestek szétesésével, emelkedett májenzimszinttel és alacsony vérlemezkeszinttel járó szindróma; IEBR = idő előtti burokrepedés; IUGR = méhen belüli növekedési elmaradás; IVF = szervezeten kívüli meg - termékenyítés; NA = nincs adat; OR = esélyhányados fejezése individuálisan történjen, az adott betegre vonat- koztatva (’Guideline for diagnosis and therapy of endo- metriosis’) [20, 21]. Betegek és módszer A Klinikánkon 2009 és 2017 között bélendometriosis miatt végzett idegkímélő anterior reszekción átesett be - tegek fertilitási adatait vizsgáltuk egy prospektíven létre- hozott adatbázis segítségével. A betegek teherbe esési szándékát, módját, annak sikerességét, a terhességi kór - képek előfordulását és a szülésvezetés módját tekintettük át. A vizsgálatban szereplő betegeknél az operáló csapat tagjai minden esetben (nőgyógyász, sebész) ugyanazok voltak. Tekintettel arra, hogy betegeink között nagy számban fordulnak elő IVF-kezelések, kontrollcsoportnak olyan betegeket válogattunk össze, akik andrológiai faktor mi- att estek át in vitro fertilisatiós eljáráson teherbe esés cél- jából (n = 99). A folytonos változók (életkor, BMI) normáleloszlást mutattak, ezek összehasonlítására t-próbát használtunk. Az endometriosis és a terhességi kórképek előfordulása közti összefüggést χ2-próbával és Fisher-egzakt teszttel vizsgáltuk, és meghatároztuk az esélyhányadost (OR) és 95%-os konfidenciaintervallumát (CI). Az eredményt p<0,05 esetén tekintettük szignifikánsnak. Szignifikancia esetén az endometriosis hatását az adott terhességi kór - képre többváltozós logisztikus regressziós modellben vizsgáltuk, ahol a terhességi kórképeket befolyásoló egyéb faktorokat is figyelembe vettük (életkor és BMI a szülés idejében, dohányzás a terhesség alatt, többszörös terhesség). Az életkort és a BMI-t egy korábbi tanul - mánynak megfelelően kategorikus változókká alakítot - tuk [22]. A kontrollcsoport és az endometriosisban szenvedők demográfiai adatai megegyeztek, ezért a két csoportot összehasonlíthatónak találtuk. A vizsgálatot a TUKEB 58242-1/2018/EKU szám - mal engedélyezte. Eredmények Klinikánkon 121, bélendometriosis miatt megoperált betegből 73-an (60,3%) még nem voltak várandósak. Ebből a 73 betegből 37 betegnek (30,6%) nem volt aktív gyermekvállalási szándéka a műtétet követően, a fenn - maradó 36 (29,7%) betegből 4 esetben sikertelen volt a spontán teherbe eséssel való próbálkozás, 32 betegnél pedig sikertelen volt az in vitro fertilisatiós beavatkozás. A 121 bélendometriosisos betegünk közül így összesen 48-an (39,6%) estek teherbe, 37-en (30,5%) IVF-prog - ram segítségével. A 48 betegből 5 betegnél korai vetélés, 2 betegnél pedig késői vetélés zajlott idő előtti burokre- pedés miatt, 41 beteg viselte ki a terhességét. A terhessé- gi kórképek közül a következők előfordulását vizsgáltuk: praeeclampsia, HELLP-szindróma, gestatiós diabetes mellitus, cholestasis gravidarum, hypertonia gravidarum, placenta praevia, placenta abruptio, méhen belüli sorva - dás (IUGR), idő előtti burokrepedés (IEBR) és a mag - zatvíz mennyiségbeli eltérése. Betegeinket kétféleképpen hasonlítottuk össze a kontrollcsoporttal. Az első esetben nem választottuk külön a spontán és az in vitro fertilisatio útján teherbe esett endometriosisos betegeket (n = 41 beteg), és így hasonlítottuk össze őket Unauthenticated | Downloaded 06/19/26 06:04 PM UTC 2019 ■ 160. évfolyam, 41. szám ORVOSI HETILAP1636 EREDETI KÖZLEMÉNY az in vitro fertilisatióval teherbe esett egészséges nők csoportjával (n = 99 beteg). Eredményeink azt mutatják, hogy a praeeclampsia (p = 0,023) és a placenta praevia (p  = 0,045) szignifikánsan gyakoribb endometriosisos betegek körében, mint a kontrollcsoportban (1. táblá- zat). Ezzel szemben ha a terhességi kórképeket befolyá- soló egyéb faktorokat is figyelembe vettük (életkor és BMI a szülés idejében, dohányzás a terhesség alatt, többszörös terhesség), ezen terhességi kórképek szignifi- kanciája megszűnt. Ezenkívül a szülésvezetés módját is vizsgáltuk, hányan szültek per vias naturales (hüvelyi úton) vagy császármetszés segítségével. Előfordult-e ko- raszülés vagy szülési sérülés. Az általunk vizsgált beteg - csoportban nem fordult elő gyakrabban koraszülés (p  =  0,068) vagy császármetszés (p = 0,854), mint a kontrollcsoportban (1. táblázat). A következő lépésben csak azokat a betegeket hason- lítottuk össze a kontrollcsoporttal, akik IVF-program segítségével estek teherbe (n = 32 beteg). Ebben az eset- ben a praeeclampisa (p = 0,031) szignifikánsan gyakrab- ban fordult elő (2. táblázat). Ha a fent említett, a terhes- ség lefolyását potenciálisan negatívan befolyásoló tényezőktől függetlenítettük adatainkat, úgy a szignifi - kancia megszűnt. A koraszülés és a császármetszés gya - korisága ebben az összehasonlításban sem különbözött szignifikánsan (2. táblázat). A szülésvezetés módját tekintve nem találtunk eltérést. A 41 betegből 8 beteg szült hüvelyi úton, egy betegnél fordult elő szülési sérülés, amely azonban nem érintette a végbél záróizomzatát. Az endometriosis és a kontrollcsoport életkora és BMI-je nem különbözött egymástól szignifikánsan (3. táblázat) . Megbeszélés Előzetes vizsgálatok számos terhességi kórkép előfordu- lását igazolták endometriosis miatt megoperált betegek várandóssága alatt. Az általunk vizsgált betegcsoport az összes endometriosisos eset kis hányadát foglalja magá - ban, azonban igen radikális műtéti beavatkozáson estek át, ami önmagában is számos szövődményt vonzhat maga után. Betegeink között a praeeclampsiát találtuk szignifikán- san gyakrabban előfordulónak bélendometriosis miatt megoperált nők esetében. Az endometriosisnak a praeec- lampsia előfordulására kifejtett hatásának vizsgálata még mindig nem tisztázott. Brosens és mtsai úgy találták, hogy az esély praeeclampsia kialakulására endometriosis tala - ján lehet fokozott, csökkent vagy változatlan [23]. Szá - mos tanulmány igazolta, hogy endometriosisban szen- vedő nők terhessége alatt gyakrabban fordul elő praeeclampsia [22, 23]. Szintén a Brosens által vezetett munkacsoport írta le, hogy a praeeclampsia a junkcioná- lis zóna spirális artériái malformációjának és a kóros platentációnak a talaján alakulhat ki [24]. Kimutatták to- vábbá azt is, hogy az endometriosis károsíthatja a junkci- 2. táblázat Terhességi kórképek előfordulása az endometriosisban érintettek (IVF-program segítségével teherbe esők) és a kontrollcsoport betegei között Terhességi kórkép Endometriosis (n = 32) n (%) Kontrollcsoport (n = 99) n (%) p-érték Nyers OR (95% CI) Beállított OR (95% CI) Koraszülés 4 (12,5%) 26 (26,3%) 0,082 2,493 (0,798–7,790) Praeeclampsia 4 (12,5%) 2 (2,0%) 0,031 0,144 (0,025–0,829) 0,260 (0,033–2,041) HELLP-szindróma 0 (0%) 2 (2,0%) 0,570 NA GDM 6 (18,8%) 18 (18,2%) 0,942 0,963 (0,346–2,682) Cholestasis grav. 1 (3,1%) 1 (1,0%) 0,430 0,316 (0,019–5,207) Hypertonia grav. 2 (6,3%) 14 (14,1%) 0,194 2,471 (0,530–11,512) Placenta praevia 7 (21,9%) 11 (11,1%) 0,124 0,446 (0,157–1,271) Placenta abruptio 1 (3,1%) 4 (4,0%) 0,814 1,305 (0,140–12,120) IUGR 3 (9,4%) 4 (4,0%) 0,227 0,407 (0,086–1,925) IEBR 7 (21,9%) 9 (9,1%) 0,055 0,357 (0,121–1,054) Magzatvízeltérés 2 (6,3%) 13 (13,1%) 0,236 2,267 (0,483–10,636) Szülési sérülés 1 (3,1%) 0 (0,0%) 0,244 NA Császármetszés 28 (87,5%) 81 (81,8%) 0,455 0,643 (0,200–2,062) CI = konfidenciaintervallum; GDM = gestatiós diabetes mellitus; HELLP = vörösvértestek szétesésével, emelkedett májenzimszinttel és alacsony vérlemezkeszinttel járó szindróma; IEBR = idő előtti burokrepedés; IUGR = méhen belüli növekedési elmaradás; IVF = szervezeten kívüli meg - termékenyítés; NA = nincs adat; OR = esélyhányados 3. táblázat Az endometriosisban szenvedők és a kontrollcsoport betegei - nek demográfiai adatai Demográfiai adat Endometriosis Kontrollcsoport p-érték Életkor (év), átlag ± SD 33,7±3,7 34,6±3,6 0,236 BMI (kg/m2), átlag ± SD 26,4±5 27,4±2,6 0,25 BMI = testtömegindex; SD = standard deviáció Unauthenticated | Downloaded 06/19/26 06:04 PM UTC 1637 ORVOSI HETILAP 2019 ■ 160. évfolyam, 41. szám EREDETI KÖZLEMÉNY onális zónát, ami a két kórkép kapcsolatát is igazolná [25]. Eredményeink alapján betegeink között gyakrabban fordult elő placenta praevia, amit számos más tanulmány is hasonlóképpen írt le [22, 26–28]. Endometriosisban szenvedő nők esetében megváltozik a méh kontrakciói - nak frekvenciája és amplitúdója, ami befolyásolhatja az embrió transzportját és beágyazódását [29]. A méh ezen kóros perisztaltikája is magyarázhatja endometrioisban a placenta praevia gyakoribb előfordulását [16]. Leírták továbbá, hogy nagyobb arányban fordul elő placenta praevia olyan betegek körében, akik mélyen infiltráló rectovaginalis endometriosisban szenvednek [16]. Ezen túlmenően, endometriosisos nők körében tízszer gyako- ribb a placenta praevia, mint egészséges nők körében [16]. A 2016-ban, a Linzi Egyetemen végzett tanulmány nem igazolt összefüggést a mélyen infiltráló endometri - osis miatt megoperált betegek és az említett terhességi kórképek előfordulása között [21]. Úgy találták, hogy nagyobb eséllyel szülnek ezen nők császármetszés útján, amit korábban már Stephansson és mtsai is leírtak [22]. Vizsgálataink során nem találtunk szignifikáns különbsé- get a császármetszés gyakoriságában az endometriosis - ban szenvedő betegek és a kontrollcsoport között. Az asszisztált reprodukció segítségével teherbe esett nők gyakrabban kérik császármetszés elvégzését a fájdalom miatti félelem vagy a fokozott anyai aggodalom miatt. Magyarországon 2018-ban az átlagos császármetszési ráta körülbelül 50% volt; tanulmányunkban az endomet- riosis- és a kontrollcsoport betegeinek is közel a 80%-a szült császármetszés segítségével. Remzi és mtsai vizsgá- lataik során úgy találták, hogy azon betegek körében, akik ’ileal pouch’-analis anastomosis műtéten estek át, majd később spontán hüvelyi úton szültek, szignifikán - san gyakrabban fordult elő a musculus sphincter ani sé - rülése [30]. Egy Olaszországban végzett felmérés alap - ján leírták, hogy a hüvelyi szülés kedvezően hat a dysmenorrhoeára és az endometriosis újrakiújulására. Azok a nők, akik spontán hozták világra gyermeküket, szülés után hosszabb ideig voltak panaszmentesek, mint a császármetszés segítségével szülők [31]. Mivel ezt a post partum időszakot nem vizsgáltuk tanulmányunk - ban, erről a saját adataink hiányosak. A szülés folyamán biokémiai folyamatok sorozata zaj - lik, mind terminusközelben történő szülés, mind kora - szülés esetén. Idetartozik a proinflammatoricus mediáto- rok, mint például a PGE 2, a ciklooxigenáz-2 vagy az interleukin-8 aktiválódása [32]. Az ennek eredménye - képpen létrejövő lokális és szisztémás gyulladás fokozza a myometrium kontraktilitását és a cervix érését. Endo - metriosisban szenvedő nők között több nemkívánatos változás történik a periimplantációs időszakban és a ter - hesség folyamán. Idetartozik az endometrium reziszten- ciája a szelektívprogeszteron-hatásokkal szemben, vala - mint gyulladásos folyamatok kialakulása az emelkedett PG- és citokinszintek miatt a méhnyálkahártyában. Ezen túlmenően inadekvát méhkontraktilitás alakul ki [29, 33, 34]. Mindezen változásokat leírták olyan nők esetében is, akiknél gyakrabban figyelhettünk meg koraszülést, méhen belüli sorvadást vagy a placenta rendellenességeit [35, 36]. Más, krónikus gyulladással járó betegségek – mint a Crohn-betegség vagy a rheumatoid arthritis – is gyakran társulnak koraszüléssel [37, 38]. Eredményeink – tekintettel az alacsony esetszámra – további betegek bevonását és vizsgálataink bővítését te - szik szükségessé. Következtetés Elmondhatjuk, hogy a terhességi kórképeket befolyásoló egyéb faktorokat is figyelembe véve (életkor és BMI a szülés idejében, dohányzás a terhesség alatt, többszörös terhesség) a terhességi kórképek nem fordulnak elő szig- nifikánsan gyakrabban bélendometriosis miatt megope - rált betegek körében. Ma Magyarországon több mint 200 000 nő szenved endometriosisban; ezen betegek megfelelő terhesgondo- zására és szülésvezetésére van szükségünk, a nem kívánt terhességi kórképek és komplikációk elkerülése céljából. Anyagi támogatás: A cikk a Bolyai János Kutatási Ösz - töndíj és az Emberi Erőforrások Minisztériuma ÚNKP- 18-4 kódszámú új nemzeti kiválóság programjának tá - mogatásával készült. Szerzői munkamegosztás: B. R.: Endometriosisban szen- vedő betegek elektronikus adatbázisának szerkesztése, andrológiai faktor miatt asszisztált reprodukciós eljárás - ban részt vevő betegek elektronikus adatbázisának szer - kesztése, statisztikai analízis. Cs. N., M. Sz., D. N.: Endometriosisban szenvedő betegek elektronikus adat - bázisának szerkesztése. K. A.: Statisztikai analízis. Á. N.: A közlemény átfogó szakmai értékelése. M. Á.: Androló- giai faktor miatt asszisztált reprodukciós eljárásban részt vevő betegek elektronikus adatbázisnának szerkesztése. L.P., B. A.: A betegek koordinálása, a közlemény szak - mai elemzése. A cikk végleges változatát valamennyi szerző elolvasta és jóváhagyta. Érdekeltségek: A szerzőknek nincsenek érdekeltségeik. Irodalom [1] Giudice LC, Kao LC. Endometriosis. Lancet 2004; 364: 1789– 1799. [2] Roman H, Sanguin S, Puscasiu L. Medical treatment of endome- triosis: an obligation rather than a mere option! Gynecol Obstet Fertil. 2012; 40: 320–325. [3] Meuleman C, D’Hoore A, Van Cleynenbreugel B, et al. Out - come after multidisciplinary CO 2 laser laparoscopic excision of deep infiltrating colorectal endometriosis. Reprod Biomed On - line 2009; 18: 282–289. Unauthenticated | Downloaded 06/19/26 06:04 PM UTC 2019 ■ 160. évfolyam, 41. szám ORVOSI HETILAP1638 EREDETI KÖZLEMÉNY [4] Coronado C, Franklin RR, Lotze EC, et al. Surgical treatment of symptomatic colorectal endometriosis. Fertil Steril. 1990; 53: 411–416. [5] Zwas FR, Lyon DT. Endometriosis. An important condition in clinical gastroenterology. Dig Dis Sci. 1991; 36: 353–364. [6] Remorgida V, Ferrero S, Fulcheri E, et al. Bowel endometriosis: presentation, diagnosis, and treatment. Obstet Gynecol Surv. 2007; 62: 461–470. [7] Chapron C, Fauconnier A, Vieira M, et al. Anatomical distribu - tion of deeply infiltrating endometriosis: surgical implications and proposition for a classification. Hum Reprod. 2003; 18: 157–161. [8] Kennedy S, Bergqvist A, Chapron C, et al. ESHRE guideline for the diagnosis and treatment of endometriosis. Hum Reprod. 2005; 20: 2698–2704. [9] Dousset B, Leconte M, Borghese B, et al. Complete surgery for low rectal endometriosis: long-term results of a 100-case pro - spective study. Ann Surg. 2010; 251: 887–895. [10] Meuleman C, Tomassetti C, Wolthuis A, et al. Clinical outcome after radical excision of moderate–severe endometriosis with or without bowel resection and reanastomosis: a prospective cohort study. Ann Surg. 2014; 259: 522–531. [11] Bokor A, Brubel R, Lukovich P, et al. Experience with multidis- ciplinary laparoscopic surgery in patients with deep infiltrating colorectal endometriosis. [Mélyen infiltráló colorectalis endo- met riosis miatt végzett multidiszciplináris laparoszkópos műtétek során szerzett tapasztalataink.] Orv Hetil. 2014; 155: 182–186. [Hungarian] [12] Vigano P, Corti L, Berlanda N, et al. Beyond infertility: obstetri- cal and postpartum complications associated with endometriosis and adenomyosis. Fertil Steril. 2015; 104: 802–812. [13] Brosens IA, De Sutter P, Hamerlynck T, et al. Endometriosis is associated with a decreased risk of preeclampsia. Hum Reprod. 2007; 22: 1725–1729. [14] Falconer H. Pregnancy outcomes in women with endometriosis. Semin Reprod Med. 2013; 31: 178–182. [15] Conti N, Cevenini G, Vannuccini S, et al. Women with endome- triosis at first pregnancy have an increased risk of adverse obstet- ric outcome. J Matern Fetal Neonatal Med. 2015; 28: 1795– 1798. [16] Vercellini P, Parazzini F, Pietropaolo G, et al. Pregnancy out - come in women with peritoneal, ovarian and rectovaginal endo- metriosis: a retrospective cohort study. BJOG 2012; 119: 1538– 1543. [17] Helmerhorst FM, Perquin DA, Donker D, et al. Perinatal out - come of singletons and twins after assisted conception: a system- atic review of controlled studies. BMJ 2004; 328: 261. [18] Stepniewska A, Pomini P, Scioscia M, et al. Fertility and clinical outcome after bowel resection in infertile women with endome- triosis. Reprod Biomed Online 2010; 20: 602–609. [19] ESHRE Endometriosis Guideline Development Group. Man - agement of women with endometriosis. Geburtsh Frauenheilkd. 2013 [20] Ulrich U, Buchweitz O, Greb R, et al. Interdisciplinary S2k guidelines for the diagnosis and treatment of endometriosis. Geburtshilfe Frauenheilkd. 2013; 73: 890–898. [21] Allerstorfer C, Oppelt P, Enzelsberger SH, et al. Delivery after operation for deeply infiltrating endometriosis. Biomed Res Int. 2016; 2016: 8271452. [22] Stephansson O, Kieler H, Granath F, et al. Endometriosis, as - sisted reproduction technology, and risk of adverse pregnancy outcome. Hum Reprod. 2009; 24: 2341–2347. [23] Brosens I, Brosens JJ, Fusi L, et al. Risk of adverse pregnancy outcome in endometriosis. Fertil Steril. 2012; 98: 30–35. [24] Brosens IA, Robertson WB, Dixon HG. The role of the spiral arteries in the pathogenesis of preeclampsia. Obstet Gynecol Annu. 1972; 1: 177–191. [25] Leyendecker G, Kunz G, Herbertz M, et al. Uterine peristaltic activity and the development of endometriosis. Ann N Y Acad Sci. 2004; 1034: 338–355. [26] Shmueli A, Salman L, Hiersch L, et al. Obstetrical and neonatal outcomes of pregnancies complicated by endometriosis. J Ma - tern Fetal Neonatal Med. 2018; 32: 845–850. [27] Zullo F, Spagnolo E, Saccone G, et al. Endometriosis and obstet- rics complications: a systematic review and meta-analysis. Fertil Steril. 2017; 108: 667–672.e5. [28] Exacoustos C, Lauriola I, Lazzeri L, et al. Complications during pregnancy and delivery in women with untreated rectovaginal deep infiltrating endometriosis. Fertil Steril. 2016; 106: 1129– 1135.e1. [29] Aguilar HN, Mitchell BF. Physiological pathways and molecular mechanisms regulating uterine contractility. Hum Reprod Up - date 2010; 16: 725–744. [30] Remzi FH, Gorgun E, Bast J, et al. Vaginal delivery after ileal pouch-anal anastomosis: a word of caution. Dis Colon Rectum 2005; 48: 1691–1699. [31] Bulletti C, Montini A, Setti PL, et al. Vaginal parturition de - creases recurrence of endometriosis. Fertil Steril. 2010; 94: 850– 855. [32] Smith R. Parturition. N Engl J Med. 2007; 356: 271–283. [33] Burney RO, Talbi S, Hamilton AE, et al. Gene expression analy- sis of endometrium reveals progesterone resistance and candidate susceptibility genes in women with endometriosis. Endocrino- logy 2007; 148: 3814–3826. [34] Gentilini D, Perino A, Viganò P, et al. Gene expression profiling of peripheral blood mononuclear cells in endometriosis identifies genes altered in non-gynaecologic chronic inflammatory diseas - es. Hum Reprod. 2011; 26: 3109–3117. [35] Kunz G, Beil D, Huppert P, et al. Structural abnormalities of the uterine wall in women with endometriosis and infertility visual - ized by vaginal sonography and magnetic resonance imaging. Hum Reprod. 2000; 15: 76–82. [36] Fernando S, Breheny S, Jaques AM, et al. Preterm birth, ovarian endometriomata, and assisted reproduction technologies. Fertil Steril. 2009; 91: 325–330. [37] Skomsvoll JF, Ostensen M, Irgens LM, et al. Obstetrical and neonatal outcome in pregnant patients with rheumatic disease. Scand J Rheumatol Suppl. 1998; 107: 109–112. [38] Nørgård B, Pedersen L, Christensen LA, et al. Therapeutic drug use in women with Crohn’s disease and birth outcomes: a Danish nationwide cohort study. Am J Gastroenterol. 2007; 102: 1406–1413. (Brubel Réka dr., Székelyszabar, Hunyadi u. 7., 7737 e-mail: [email protected]) A cikk a Creative Commons Attribution 4.0 International License (https://creativecommons.org/licenses/by/4.0/) feltételei szerint publikált Open Access közlemény, melynek szellemében a cikk bármilyen médiumban szabadon felhasználható, megosztható és újraközölhető, feltéve, hogy az eredeti szerző és a közlés helye, illetve a CC License linkje és az esetlegesen végrehajtott módosítások feltüntetésre kerülnek. (SID_1) Unauthenticated | Downloaded 06/19/26 06:04 PM UTC