{"paper_id":"ea2278d2-3faa-44ca-a290-3f190fcb212e","body_text":"2019  ■  160. évfolyam, 41. szám  ■  1633–1638.1633\nEREDETI KÖZLEMÉNY\nA bélendometriosis miatt végzett \nműtétek hatása a fertilitásra\nBrubel Réka dr. 1  ■  Dobó Noémi dr. 1  ■  Csibi Noémi dr. 1 \nKövesdi Annamária dr. 2  ■  Máté Szabolcs dr. 1  ■  Ács Nándor dr. 1 \nLukovich Péter dr. 3  ■  Murber Ákos dr. 1  ■  Bokor Attila dr. 1\n1Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest  \n2Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest  \n3Szent János Kórház, Sebészeti Osztály, Budapest\nBevezetés: Bélendometriosisról beszélünk abban az esetben, ha az endometriumhoz hasonló szövet infiltrálja a \nbélsubserosát, illetve eléri a subserosus neurovascularis plexust. A colorectalis endometriosis miatt végzett műtétek \nhatása az infertilitásra és a terhesség kiviselésére nem minden kétséget kizáróan igazolt.\nCélkitűzés: A Klinikánkon bélendometriosis miatt végzett idegkímélő  anterior reszekción átesett betegek fertilitási \nadatait vizsgáltuk egy prospektíven létrehozott adatbázis segítségével.\nMódszer: 2009 és 2017 között 121, bélendometriosis miatt megoperált beteg teherbe esési szándékát, a teherbe esés \nmódját, annak sikerességét, a terhességi kórképek előfordulását és a szülésvezetés módját vizsgáltuk. \nStatisztikai analízis: Az endometriosis és a terhességi kórképek előfordulása közti összefüggést χ2-próbával és Fisher-\negzakt teszttel vizsgáltuk, és meghatároztuk az esélyhányadost (OR) és 95%-os konfidenciaintervallumát (CI). \nAz eredményt p<0,05 esetén tekintettük szignifikánsnak.\nEredmények: Klinikánkon 121, bélendometriosis miatt megoperált beteg közül 48-an (39,6%) estek teherbe, 37-en \n(30,5%) mesterséges megtermékenyítés segítségével. A kontrollcsoportot andrológiai ok miatt in vitro fertilisatiós \neljáráson átesett betegek alkották. Eredményeink azt mutatják, hogy az endometriosisban szenvedő nők körében \nszignifikánsan gyakrabban alakul ki a terhesség során praeeclampsia (p = 0,023) és placenta praevia (p = 0,045). \nKövetkeztetések: Vizsgálatunk unikális a bélendometriosis miatt megoperált betegek terhességének és szülésvezetésé -\nnek vizsgálata kapcsán, ahol a kevés esetszám ellenére hasonló eredményeket kaptunk, mint az eddigi multicentrikus \ntanulmányok.\nOrv Hetil. 2019; 160(41): 1633–1638. \nKulcsszavak: bélendometriosis, praeeclampsia, placenta praevia\nThe effect of surgical treatment of bowel endometriosis on fertility\nIntroduction: Bowel endometriosis is when endometrial-like tissue penetrates the bowel serosa, or it reaches the \nsubserous neurovascular plexus. The effect of surgery for colorectal endometriosis on infertility and pregnancy is not \nfully proven.\nAim: The aim of the present study was to analyse the pregnancy outcome and mode of delivery of patients who un-\nderwent ’nerve sparing’ anterior resection of the colon.\nMethod: Between 2009 and 2017, we operated 121 patients with bowel endometriosis, and built up a prospective \ndatabase where we assessed their wish of pregnancy, the way of the conception, pathologies during pregnancy and \nmode of delivery.\nStatistical analysis: The relationship between endometriosis and pregnancy pathologies was tested by a χ2 probe and \nFisher’s exact test, additionally the odds ratio (OR) and 95% confidence interval (CI) were determined. For p<0.05, \nthe result was considered significant.\nResults: Out of 121 bowel endometriosis patients, 48 (39.6%) women got pregnant, 37 (30.5%) of them with in \nvitro fertilisation. The control group was built from patients who underwent in vitro fertilisation because of andro-\nlogical factors. We found that women with endometriosis have a significantly higher risk for praeeclampsia (p = 0.023) \nand placenta praevia (p = 0.045) during pregnancy.\nConclusions: Our study is a unique description of pregnancy outcome and mode of delivery after surgery for bowel \nendometriosis, which, despite the small number of cases, has yielded similar results to the previous multicentric \n studies.\nDOI: 10.1556/650.2019.31514  ■  © Szerző(k)\nUnauthenticated | Downloaded 06/19/26 06:04 PM UTC\n\n\n2019  ■  160. évfolyam, 41. szám ORVOSI HETILAP1634\nEREDETI KÖZLEMÉNY\nKeywords: bowel endometriosis, praeeclampsia, placenta praevia\nBrubel R, Dobó N, Csibi N, Kövesdi A, Máté Sz, Ács N, Lukovich P, Murber Á, Bokor A. [The effect of surgical \ntreatment of bowel endometriosis on fertility]. Orv Hetil. 2019; 160(41): 1633–1638.\n(Beérkezett: 2019. április 24.; elfogadva: 2019. május 24.)\nRövidítések\nBMI = (body mass index) testtömegindex; CI = (confidence \ninterval) konfidenciaintervallum; DIE = (deep infiltrating en -\ndometriosis) mélyen infiltráló endometriosis; HELLP-szindró-\nma = (hemolysis, elevated liver enzymes, low platelet count \nsyndrome) vörösvértestek szétesésével, emelkedett májenzim -\nszinttel és alacsony vérlemezkeszinttel járó szindróma; IEBR = \nidő előtti burokrepedés; IUGR = (intrauterine growth retar -\ndation) méhen belüli növekedési elmaradás; IVF = ( in vitro  \nfertilisation) szervezeten kívüli megtermékenyítés; OR = (odds \nratio) esélyhányados; PG = prosztaglandin; TUKEB = Tudo -\nmányos és Kutatásetikai Bizottság\nAz endometriosis egy jóindulatú elváltozás, amelyben \nendometriumszerű szövet található a méh üregén kívül, \nelsősorban a hashártyán és/vagy a petefészkekben. A fo-\ngamzóképes korban lévő nők 10–15%-át érinti; vezető \ntünetei közé tartozik a krónikus kismedencei fájdalom, a \ndyspareunia (fájdalmas közösülés), a dysmenorrhoea \n(fájdalmas menstruáció) és az infertilitás [1]. A meddő \nnők 25–50%-a érintett a betegség által. A betegek egy \nrésze tünetmentes, ezenfelül a betegség súlyossága sem \nkorrelál a tünetek mértékével [2]. Végül azt sem könnyű \neldönteni, hogy az adott panaszt valóban endometriosis \nokozza-e. Klinikailag három megjelenési formája \nkülöníthető el. Peritonealis endometriosis esetében az \nendometriumszerű szövet a kismedencei hashártyán \nvagy a petefészkek felszínén helyezkedik el. Másik for -\nmája az ovarialis endometriosis, amely csokoládéciszta \nformájában jelenik meg. Harmadik formája, ha a perito-\nnealis felszín alatt 5 mm-t meghaladó mélységben infilt-\nrál az endometriumszerű szövet, melyet mélyen infiltráló \nendometriosisnak (DIE) nevezünk: kialakulhat a vastag-\nbélen, a húgyhólyagon vagy bárhol a szervezetben. Ha \naz endometriosis utóbb említett formája zsír- és fibro -\nmuscularis szövettel keveredve a végbél és a hüvely kö -\nzött helyezkedik el, rectovaginalis csomóról beszélünk \n[3]. Intestinalis érintettséggel a betegek 3–37%-ában ta-\nlálkozunk [4]; a leggyakrabban a rectumon és a rectosig-\nmoidalis átmenetben fordul elő, ami az összes bélendo -\nmetrisis 70–93%-a. Az appendix 2–18%-ban, a terminalis \nileum 2–26%-ban, illetve a coecum 2%-ban érintett [4, \n5]. Bélendometriosisról beszélünk abban az esetben, \nha  az endometriumhoz hasonló szövet infiltrálja a \nbélsubserosát, illetve eléri a subserosus neurovascularis \nplexust [6]. Amennyiben a folyamat csupán a serosát \nérinti, peritonealis endometriosisnak tekintjük az elválto-\nzást [6, 7]. A genitalis traktuson kívül előforduló endo -\nmetriosis jellemzője, hogy az érintett szervre specifikus, \nrendszerint catamenialisan jelentkező tünetekkel jár [8]. \nA rectumot és a szigmabelet érintő formák dyschesiát \nés/vagy haematochesiát okozhatnak. Az endometriosis \nkezelése elsősorban sebészi, célja a tünetek mérséklése és \na panaszokat okozó laesiók lehetőség szerinti végleges \neradikálása [6, 8]. A colorectalis DIE műtéti kezelésében \na multidiszciplináris megközelítés látszik a legeredmé -\nnyesebbnek az irodalmi adatok alapján [9, 10]. A vastag-\nbelet érintő mélyen infiltráló endometriosis sebészi keze-\nlésére munkacsoportunk az előzőekben részletesen leírt \nműtéti technikát alkalmazta [11].\nAz endometriosissal kapcsolatos klinikai kutatás új te -\nrülete a terhességi kórképek előfordulására kifejtett hatá-\nsának és a szülésvezetés módjának vizsgálata. Azt gyanít-\nják, hogy az endometriosis okozhatja vetélés, ectopiás \nplakkok vérzése, koraszülés, méhen belüli retardáció, \npraeeclampsia és szülészeti vérzések előfordulását [12]. \nAz eddigi kutatási adatok ellentmondásosak, Falconer és \nmtsai azt találták, hogy a praeeclampsia gyakoriságát az \nendometriosis fokozza, míg a Brosens által vezetett mun-\nkacsoport azt találta, hogy endometriosisos nők esetében \nkisebb gyakorisággal fordul elő terhesség alatt praeec -\nlampsia [13, 14]. A koraszülés, az idő előtti burokrepe -\ndés, az elöl fekvő méhlepény az irodalmi adatok alapján \ngyakrabban figyelhető meg endometriosisban szenvedő \nnők között [15, 16]. \nAz endometriosisban érintett betegek gyakrabban \nküzdenek teherbe esési nehézségekkel, így egy részük \ncsak asszisztált reprodukciós eljárás segítségével tud te -\nherbe esni, ami önmagában egy rizikófaktor terhességi \nkórképek előfordulása szempontjából [17]. \nMeddő betegek körében vizsgálták colorectalis endo -\nmetriosis miatt végzett műtét után a fájdalom újrakiala -\nkulásának gyakoriságát, az életminőséget és a fertilitást. \nAzt találták, hogy a műtétet követően csökkentek a bete-\ngek panaszai, jobb életminőségről számoltak be, a be -\navatkozás azonban nem minden kétséget kizáróan gya -\nkorolt pozitív hatást a meddőségre [18].\nKevés tanulmány foglalkozik mélyen infiltráló endo -\nmetriosis miatt műtéten átesett betegek szülésvezetési \nmódjával. Leírták, hogy gyakoribb a császármetszés út -\nján történő szülés, illetve azt is, hogy nincs pozitív kor -\nreláció a kettő között. A ’Guideline on the management \nof women with endometriosis’ nem érinti a témát [19]. \nEgyetlen javaslat áll rendelkezésre, hogy a terhesség be -\nUnauthenticated | Downloaded 06/19/26 06:04 PM UTC\n\n\n1635\nORVOSI HETILAP  2019  ■  160. évfolyam, 41. szám\nEREDETI KÖZLEMÉNY\n1. táblázat Terhességi kórképek előfordulása az endometriosisban szenvedők (spontán és IVF-program segítségével teherbe esők) és a kontrollcsoport betegei \nközött\nTerhességi kórkép Endometriosis  \n(n = 41) n (%)\nKontrollcsoport  \n(n = 99) n (%)\np-érték Nyers \nOR (95% CI)\nBeállított \nOR (95% CI)\nKoraszülés  5 (12,2%) 26 (26,3%) 0,068 2,564 (0,909–7,233)\nPraeeclampsia  5 (12,2%)  2 (2,0%) 0,023 0,148 (0,028–0,800) 0,228 (0,034–1,523)\nHELLP-szindróma  0 (0%)  2 (2,0%) 0,500 NA\nGDM  8 (19,5%) 18 (18,2%) 0,854 0,917 (0,363–2,314)\nCholestasis grav.  1 (2,4%)  1 (1,0%) 0,501 0,408 (0,025–6,686)\nHypertonia grav.  4 (9,8%) 14 (14,1%) 0,344 1,524 (0,470–4,940)\nPlacenta praevia 10 (24,4%) 11 (11,1%) 0,045 0,388 (0,150–1,001) 0,382 (0,140–1,046)\nPlacenta abruptio  2 (4,9%)  4 (4,0%) 0,568 0,821 (0,144–4,668)\nIUGR  3 (7,3%)  4 (4,0%) 0,334 0,533 (0,114–2,496)\nIEBR  8 (19,5%)  9 (9,1%) 0,086 0,413 (0,147–1,158)\nMagzatvízeltérés  2 (4,9%) 13 (13,1%) 0,125 2,948 (0,634–13,695)\nSzülési sérülés  1 (2,4%)  0 (0,0%) 0,293 NA\nCsászármetszés 33 (80,5%) 81 (81,8%) 0,854 1,091 (0,432–2,754)\nCI = konfidenciaintervallum; GDM = gestatiós diabetes mellitus; HELLP = vörösvértestek szétesésével, emelkedett májenzimszinttel és alacsony \nvérlemezkeszinttel járó szindróma; IEBR = idő előtti burokrepedés; IUGR = méhen belüli növekedési elmaradás; IVF = szervezeten kívüli meg -\ntermékenyítés; NA = nincs adat; OR = esélyhányados\nfejezése individuálisan történjen, az adott betegre vonat-\nkoztatva (’Guideline for diagnosis and therapy of endo-\nmetriosis’) [20, 21]. \nBetegek és módszer\nA Klinikánkon 2009 és 2017 között bélendometriosis \nmiatt végzett idegkímélő anterior reszekción átesett be -\ntegek fertilitási adatait vizsgáltuk egy prospektíven létre-\nhozott adatbázis segítségével. A betegek teherbe esési \nszándékát, módját, annak sikerességét, a terhességi kór -\nképek előfordulását és a szülésvezetés módját tekintettük \nát. A vizsgálatban szereplő betegeknél az operáló csapat \ntagjai minden esetben (nőgyógyász, sebész) ugyanazok \nvoltak. \nTekintettel arra, hogy betegeink között nagy számban \nfordulnak elő IVF-kezelések, kontrollcsoportnak olyan \nbetegeket válogattunk össze, akik andrológiai faktor mi-\natt estek át in vitro fertilisatiós eljáráson teherbe esés cél-\njából (n = 99). \nA folytonos változók (életkor, BMI) normáleloszlást \nmutattak, ezek összehasonlítására t-próbát használtunk. \nAz endometriosis és a terhességi kórképek előfordulása \nközti összefüggést χ2-próbával és Fisher-egzakt teszttel \nvizsgáltuk, és meghatároztuk az esélyhányadost (OR) és \n95%-os konfidenciaintervallumát (CI). Az eredményt \np<0,05 esetén tekintettük szignifikánsnak. Szignifikancia \nesetén az endometriosis hatását az adott terhességi kór -\nképre többváltozós logisztikus regressziós modellben \nvizsgáltuk, ahol a terhességi kórképeket befolyásoló \negyéb faktorokat is figyelembe vettük (életkor és BMI a \nszülés idejében, dohányzás a terhesség alatt, többszörös \nterhesség). Az életkort és a BMI-t egy korábbi tanul -\nmánynak megfelelően kategorikus változókká alakítot -\ntuk [22]. A kontrollcsoport és az endometriosisban \nszenvedők demográfiai adatai megegyeztek, ezért a két \ncsoportot összehasonlíthatónak találtuk.\nA vizsgálatot a TUKEB 58242-1/2018/EKU szám -\nmal engedélyezte.\nEredmények\nKlinikánkon 121, bélendometriosis miatt megoperált \nbetegből 73-an (60,3%) még nem voltak várandósak. \nEbből a 73 betegből 37 betegnek (30,6%) nem volt aktív \ngyermekvállalási szándéka a műtétet követően, a fenn -\nmaradó 36 (29,7%) betegből 4 esetben sikertelen volt a \nspontán teherbe eséssel való próbálkozás, 32 betegnél \npedig sikertelen volt az in vitro fertilisatiós beavatkozás. \nA 121 bélendometriosisos betegünk közül így összesen \n48-an (39,6%) estek teherbe, 37-en (30,5%) IVF-prog -\nram segítségével. A 48 betegből 5 betegnél korai vetélés, \n2 betegnél pedig késői vetélés zajlott idő előtti burokre-\npedés miatt, 41 beteg viselte ki a terhességét. A terhessé-\ngi kórképek közül a következők előfordulását vizsgáltuk: \npraeeclampsia, HELLP-szindróma, gestatiós diabetes \nmellitus, cholestasis gravidarum, hypertonia gravidarum, \nplacenta praevia, placenta abruptio, méhen belüli sorva -\ndás (IUGR), idő előtti burokrepedés (IEBR) és a mag -\nzatvíz mennyiségbeli eltérése. Betegeinket kétféleképpen \nhasonlítottuk össze a kontrollcsoporttal. \nAz első esetben nem választottuk külön a spontán és \naz in vitro fertilisatio útján teherbe esett endometriosisos \nbetegeket (n = 41 beteg), és így hasonlítottuk össze őket \nUnauthenticated | Downloaded 06/19/26 06:04 PM UTC\n\n\n2019  ■  160. évfolyam, 41. szám ORVOSI HETILAP1636\nEREDETI KÖZLEMÉNY\naz in vitro  fertilisatióval teherbe esett egészséges nők \ncsoportjával (n = 99 beteg). Eredményeink azt mutatják, \nhogy a praeeclampsia (p = 0,023) és a placenta praevia \n(p  = 0,045) szignifikánsan gyakoribb endometriosisos \nbetegek körében, mint a kontrollcsoportban (1. táblá-\nzat). Ezzel szemben ha a terhességi kórképeket befolyá-\nsoló egyéb faktorokat is figyelembe vettük (életkor és \nBMI a szülés idejében, dohányzás a terhesség alatt, \ntöbbszörös terhesség), ezen terhességi kórképek szignifi-\nkanciája megszűnt. Ezenkívül a szülésvezetés módját is \nvizsgáltuk, hányan szültek per vias naturales  (hüvelyi \núton) vagy császármetszés segítségével. Előfordult-e ko-\nraszülés vagy szülési sérülés. Az általunk vizsgált beteg -\ncsoportban nem fordult elő gyakrabban koraszülés \n(p  =  0,068) vagy császármetszés (p = 0,854), mint a \nkontrollcsoportban (1. táblázat). \nA következő lépésben csak azokat a betegeket hason-\nlítottuk össze a kontrollcsoporttal, akik IVF-program \nsegítségével estek teherbe (n = 32 beteg). Ebben az eset-\nben a praeeclampisa (p = 0,031) szignifikánsan gyakrab-\nban fordult elő (2. táblázat). Ha a fent említett, a terhes-\nség lefolyását potenciálisan negatívan befolyásoló \ntényezőktől függetlenítettük adatainkat, úgy a szignifi -\nkancia megszűnt. A koraszülés és a császármetszés gya -\nkorisága ebben az összehasonlításban sem különbözött \nszignifikánsan (2. táblázat).\nA szülésvezetés módját tekintve nem találtunk eltérést. \nA 41 betegből 8 beteg szült hüvelyi úton, egy betegnél \nfordult elő szülési sérülés, amely azonban nem érintette \na végbél záróizomzatát.\nAz endometriosis és a kontrollcsoport életkora és \nBMI-je nem különbözött egymástól szignifikánsan \n(3. táblázat) .\nMegbeszélés\nElőzetes vizsgálatok számos terhességi kórkép előfordu-\nlását igazolták endometriosis miatt megoperált betegek \nvárandóssága alatt. Az általunk vizsgált betegcsoport az \nösszes endometriosisos eset kis hányadát foglalja magá -\nban, azonban igen radikális műtéti beavatkozáson estek \nát, ami önmagában is számos szövődményt vonzhat \nmaga után. \nBetegeink között a praeeclampsiát találtuk szignifikán-\nsan gyakrabban előfordulónak bélendometriosis miatt \nmegoperált nők esetében. Az endometriosisnak a praeec-\nlampsia előfordulására kifejtett hatásának vizsgálata még \nmindig nem tisztázott. Brosens és mtsai úgy találták, hogy \naz esély praeeclampsia kialakulására endometriosis tala -\nján lehet fokozott, csökkent vagy változatlan [23]. Szá -\nmos tanulmány igazolta, hogy endometriosisban szen-\nvedő nők terhessége alatt gyakrabban fordul elő \npraeeclampsia [22, 23]. Szintén a Brosens által vezetett \nmunkacsoport írta le, hogy a praeeclampsia a junkcioná-\nlis zóna spirális artériái malformációjának és a kóros \n platentációnak a talaján alakulhat ki [24]. Kimutatták to-\nvábbá azt is, hogy az endometriosis károsíthatja a junkci-\n2. táblázat Terhességi kórképek előfordulása az endometriosisban érintettek (IVF-program segítségével teherbe esők) és a kontrollcsoport betegei között\nTerhességi kórkép Endometriosis  \n(n = 32) n (%)\nKontrollcsoport  \n(n = 99) n (%)\np-érték Nyers \nOR (95% CI)\nBeállított \nOR (95% CI)\nKoraszülés  4 (12,5%) 26 (26,3%) 0,082 2,493 (0,798–7,790)\nPraeeclampsia  4 (12,5%)  2 (2,0%) 0,031 0,144 (0,025–0,829) 0,260 (0,033–2,041)\nHELLP-szindróma  0 (0%)  2 (2,0%) 0,570 NA\nGDM  6 (18,8%) 18 (18,2%) 0,942 0,963 (0,346–2,682)\nCholestasis grav.  1 (3,1%)  1 (1,0%) 0,430 0,316 (0,019–5,207)\nHypertonia grav.  2 (6,3%) 14 (14,1%) 0,194 2,471 (0,530–11,512)\nPlacenta praevia  7 (21,9%) 11 (11,1%) 0,124 0,446 (0,157–1,271)\nPlacenta abruptio  1 (3,1%)  4 (4,0%) 0,814 1,305 (0,140–12,120)\nIUGR  3 (9,4%)  4 (4,0%) 0,227 0,407 (0,086–1,925)\nIEBR  7 (21,9%)  9 (9,1%) 0,055 0,357 (0,121–1,054)\nMagzatvízeltérés  2 (6,3%) 13 (13,1%) 0,236 2,267 (0,483–10,636)\nSzülési sérülés  1 (3,1%)  0 (0,0%) 0,244 NA\nCsászármetszés 28 (87,5%) 81 (81,8%) 0,455 0,643 (0,200–2,062)\nCI = konfidenciaintervallum; GDM = gestatiós diabetes mellitus; HELLP = vörösvértestek szétesésével, emelkedett májenzimszinttel és alacsony \nvérlemezkeszinttel járó szindróma; IEBR = idő előtti burokrepedés; IUGR = méhen belüli növekedési elmaradás; IVF = szervezeten kívüli meg -\ntermékenyítés; NA = nincs adat; OR = esélyhányados\n3. táblázat Az endometriosisban szenvedők és a kontrollcsoport betegei -\nnek demográfiai adatai\nDemográfiai adat Endometriosis Kontrollcsoport p-érték\nÉletkor (év), átlag ± SD 33,7±3,7 34,6±3,6 0,236\nBMI (kg/m2), átlag ± SD 26,4±5 27,4±2,6 0,25\nBMI = testtömegindex; SD = standard deviáció\nUnauthenticated | Downloaded 06/19/26 06:04 PM UTC\n\n\n1637\nORVOSI HETILAP  2019  ■  160. évfolyam, 41. szám\nEREDETI KÖZLEMÉNY\nonális zónát, ami a két kórkép kapcsolatát is igazolná \n[25].\nEredményeink alapján betegeink között gyakrabban \nfordult elő placenta praevia, amit számos más tanulmány \nis hasonlóképpen írt le [22, 26–28]. Endometriosisban \nszenvedő nők esetében megváltozik a méh kontrakciói -\nnak frekvenciája és amplitúdója, ami befolyásolhatja az \nembrió transzportját és beágyazódását [29]. A méh ezen \nkóros perisztaltikája is magyarázhatja endometrioisban a \nplacenta praevia gyakoribb előfordulását [16]. Leírták \ntovábbá, hogy nagyobb arányban fordul elő placenta \npraevia olyan betegek körében, akik mélyen infiltráló \nrectovaginalis endometriosisban szenvednek [16]. Ezen \ntúlmenően, endometriosisos nők körében tízszer gyako-\nribb a placenta praevia, mint egészséges nők körében \n[16].\nA 2016-ban, a Linzi Egyetemen végzett tanulmány \nnem igazolt összefüggést a mélyen infiltráló endometri -\nosis miatt megoperált betegek és az említett terhességi \nkórképek előfordulása között [21]. Úgy találták, hogy \nnagyobb eséllyel szülnek ezen nők császármetszés útján, \namit korábban már Stephansson és mtsai  is leírtak [22]. \nVizsgálataink során nem találtunk szignifikáns különbsé-\nget a császármetszés gyakoriságában az endometriosis -\nban szenvedő betegek és a kontrollcsoport között. Az \nasszisztált reprodukció segítségével teherbe esett nők \ngyakrabban kérik császármetszés elvégzését a fájdalom \nmiatti félelem vagy a fokozott anyai aggodalom miatt. \nMagyarországon 2018-ban az átlagos császármetszési \nráta körülbelül 50% volt; tanulmányunkban az endomet-\nriosis- és a kontrollcsoport betegeinek is közel a 80%-a \nszült császármetszés segítségével. Remzi és mtsai vizsgá-\nlataik során úgy találták, hogy azon betegek körében, \nakik ’ileal pouch’-analis anastomosis műtéten estek át, \nmajd később spontán hüvelyi úton szültek, szignifikán -\nsan gyakrabban fordult elő a musculus sphincter ani sé -\nrülése [30]. Egy Olaszországban végzett felmérés alap -\nján leírták, hogy a hüvelyi szülés kedvezően hat a \ndysmenorrhoeára és az endometriosis újrakiújulására. \nAzok a nők, akik spontán hozták világra gyermeküket, \nszülés után hosszabb ideig voltak panaszmentesek, mint \na császármetszés segítségével szülők [31]. Mivel ezt a \npost partum  időszakot nem vizsgáltuk tanulmányunk -\nban, erről a saját adataink hiányosak.\nA szülés folyamán biokémiai folyamatok sorozata zaj -\nlik, mind terminusközelben történő szülés, mind kora -\nszülés esetén. Idetartozik a proinflammatoricus mediáto-\nrok, mint például a PGE 2, a ciklooxigenáz-2 vagy az \ninterleukin-8 aktiválódása [32]. Az ennek eredménye -\nképpen létrejövő lokális és szisztémás gyulladás fokozza \na myometrium kontraktilitását és a cervix érését. Endo -\nmetriosisban szenvedő nők között több nemkívánatos \nváltozás történik a periimplantációs időszakban és a ter -\nhesség folyamán. Idetartozik az endometrium reziszten-\nciája a szelektívprogeszteron-hatásokkal szemben, vala -\nmint gyulladásos folyamatok kialakulása az emelkedett \nPG- és citokinszintek miatt a méhnyálkahártyában. Ezen \ntúlmenően inadekvát méhkontraktilitás alakul ki [29, 33, \n34]. Mindezen változásokat leírták olyan nők esetében \nis, akiknél gyakrabban figyelhettünk meg koraszülést, \nméhen belüli sorvadást vagy a placenta rendellenességeit \n[35, 36]. Más, krónikus gyulladással járó betegségek \n– mint a Crohn-betegség vagy a rheumatoid arthritis – is \ngyakran társulnak koraszüléssel [37, 38].\nEredményeink – tekintettel az alacsony esetszámra – \ntovábbi betegek bevonását és vizsgálataink bővítését te -\nszik szükségessé.\nKövetkeztetés \nElmondhatjuk, hogy a terhességi kórképeket befolyásoló \negyéb faktorokat is figyelembe véve (életkor és BMI a \nszülés idejében, dohányzás a terhesség alatt, többszörös \nterhesség) a terhességi kórképek nem fordulnak elő szig-\nnifikánsan gyakrabban bélendometriosis miatt megope -\nrált betegek körében. \nMa Magyarországon több mint 200 000 nő szenved \nendometriosisban; ezen betegek megfelelő terhesgondo-\nzására és szülésvezetésére van szükségünk, a nem kívánt \nterhességi kórképek és komplikációk elkerülése céljából.\nAnyagi támogatás: A cikk a Bolyai János Kutatási Ösz -\ntöndíj és az Emberi Erőforrások Minisztériuma ÚNKP-\n18-4 kódszámú új nemzeti kiválóság programjának tá -\nmogatásával készült.\nSzerzői munkamegosztás: B. R.: Endometriosisban szen-\nvedő betegek elektronikus adatbázisának szerkesztése, \nandrológiai faktor miatt asszisztált reprodukciós eljárás -\nban részt vevő betegek elektronikus adatbázisának szer -\nkesztése, statisztikai analízis. Cs. N., M. Sz., D. N.: \n Endometriosisban szenvedő betegek elektronikus adat -\nbázisának szerkesztése. K. A.: Statisztikai analízis. Á. N.: \nA közlemény átfogó szakmai értékelése. M. Á.: Androló-\ngiai faktor miatt asszisztált reprodukciós eljárásban részt \nvevő betegek elektronikus adatbázisnának szerkesztése. \nL.P., B. A.: A betegek koordinálása, a közlemény szak -\nmai elemzése. A cikk végleges változatát valamennyi \nszerző elolvasta és jóváhagyta.\nÉrdekeltségek: A szerzőknek nincsenek érdekeltségeik.\nIrodalom\n[1] Giudice LC, Kao LC. Endometriosis. Lancet 2004; 364: 1789–\n1799.\n[2] Roman H, Sanguin S, Puscasiu L. Medical treatment of endome-\ntriosis: an obligation rather than a mere option! Gynecol Obstet \nFertil. 2012; 40: 320–325.\n[3] Meuleman C, D’Hoore A, Van Cleynenbreugel B, et al. Out -\ncome after multidisciplinary CO 2 laser laparoscopic excision of \ndeep infiltrating colorectal endometriosis. Reprod Biomed On -\nline 2009; 18: 282–289.\nUnauthenticated | Downloaded 06/19/26 06:04 PM UTC\n\n\n2019  ■  160. évfolyam, 41. szám ORVOSI HETILAP1638\nEREDETI KÖZLEMÉNY\n[4] Coronado C, Franklin RR, Lotze EC, et al. Surgical treatment of \nsymptomatic colorectal endometriosis. Fertil Steril. 1990; 53: \n411–416. \n[5] Zwas FR, Lyon DT. Endometriosis. An important condition in \nclinical gastroenterology. Dig Dis Sci. 1991; 36: 353–364. \n[6] Remorgida V, Ferrero S, Fulcheri E, et al. Bowel endometriosis: \npresentation, diagnosis, and treatment. Obstet Gynecol Surv. \n2007; 62: 461–470. \n[7] Chapron C, Fauconnier A, Vieira M, et al. Anatomical distribu -\ntion of deeply infiltrating endometriosis: surgical implications \nand proposition for a classification. Hum Reprod. 2003; 18: \n157–161. \n[8] Kennedy S, Bergqvist A, Chapron C, et al. ESHRE guideline for \nthe diagnosis and treatment of endometriosis. Hum Reprod. \n2005; 20: 2698–2704.\n[9] Dousset B, Leconte M, Borghese B, et al. Complete surgery for \nlow rectal endometriosis: long-term results of a 100-case pro -\nspective study. Ann Surg. 2010; 251: 887–895. \n[10] Meuleman C, Tomassetti C, Wolthuis A, et al. Clinical outcome \nafter radical excision of moderate–severe endometriosis with or \nwithout bowel resection and reanastomosis: a prospective cohort \nstudy. Ann Surg. 2014; 259: 522–531.\n[11] Bokor A, Brubel R, Lukovich P, et al. Experience with multidis-\nciplinary laparoscopic surgery in patients with deep infiltrating \ncolorectal endometriosis. [Mélyen infiltráló colorectalis endo-\nmet riosis miatt végzett multidiszciplináris laparoszkópos műtétek \nsorán szerzett tapasztalataink.] Orv Hetil. 2014; 155: 182–186. \n[Hungarian]\n[12] Vigano P, Corti L, Berlanda N, et al. Beyond infertility: obstetri-\ncal and postpartum complications associated with endometriosis \nand adenomyosis. Fertil Steril. 2015; 104: 802–812. \n[13] Brosens IA, De Sutter P, Hamerlynck T, et al. Endometriosis is \nassociated with a decreased risk of preeclampsia. Hum Reprod. \n2007; 22: 1725–1729. \n[14] Falconer H. Pregnancy outcomes in women with endometriosis. \nSemin Reprod Med. 2013; 31: 178–182.\n[15] Conti N, Cevenini G, Vannuccini S, et al. Women with endome-\ntriosis at first pregnancy have an increased risk of adverse obstet-\nric outcome. J Matern Fetal Neonatal Med. 2015; 28: 1795–\n1798.\n[16] Vercellini P, Parazzini F, Pietropaolo G, et al. Pregnancy out -\ncome in women with peritoneal, ovarian and rectovaginal endo-\nmetriosis: a retrospective cohort study. BJOG 2012; 119: 1538–\n1543.\n[17] Helmerhorst FM, Perquin DA, Donker D, et al. Perinatal out -\ncome of singletons and twins after assisted conception: a system-\natic review of controlled studies. BMJ 2004; 328: 261.\n[18] Stepniewska A, Pomini P, Scioscia M, et al. Fertility and clinical \noutcome after bowel resection in infertile women with endome-\ntriosis. Reprod Biomed Online 2010; 20: 602–609.\n[19] ESHRE Endometriosis Guideline Development Group. Man -\nagement of women with endometriosis. Geburtsh Frauenheilkd. \n2013\n[20] Ulrich U, Buchweitz O, Greb R, et al. Interdisciplinary S2k \nguidelines for the diagnosis and treatment of endometriosis. \n Geburtshilfe Frauenheilkd. 2013; 73: 890–898. \n[21] Allerstorfer C, Oppelt P, Enzelsberger SH, et al. Delivery after \noperation for deeply infiltrating endometriosis. Biomed Res Int. \n2016; 2016: 8271452. \n[22] Stephansson O, Kieler H, Granath F, et al. Endometriosis, as -\nsisted reproduction technology, and risk of adverse pregnancy \noutcome. Hum Reprod. 2009; 24: 2341–2347. \n[23] Brosens I, Brosens JJ, Fusi L, et al. Risk of adverse pregnancy \noutcome in endometriosis. Fertil Steril. 2012; 98: 30–35. \n[24] Brosens IA, Robertson WB, Dixon HG. The role of the spiral \narteries in the pathogenesis of preeclampsia. Obstet Gynecol \nAnnu. 1972; 1: 177–191. \n[25] Leyendecker G, Kunz G, Herbertz M, et al. Uterine peristaltic \nactivity and the development of endometriosis. Ann N Y Acad \nSci. 2004; 1034: 338–355. \n[26] Shmueli A, Salman L, Hiersch L, et al. Obstetrical and neonatal \noutcomes of pregnancies complicated by endometriosis. J Ma -\ntern Fetal Neonatal Med. 2018; 32: 845–850. \n[27] Zullo F, Spagnolo E, Saccone G, et al. Endometriosis and obstet-\nrics complications: a systematic review and meta-analysis. Fertil \nSteril. 2017; 108: 667–672.e5. \n[28] Exacoustos C, Lauriola I, Lazzeri L, et al. Complications during \npregnancy and delivery in women with untreated rectovaginal \ndeep infiltrating endometriosis. Fertil Steril. 2016; 106: 1129–\n1135.e1. \n[29] Aguilar HN, Mitchell BF. Physiological pathways and molecular \nmechanisms regulating uterine contractility. Hum Reprod Up -\ndate 2010; 16: 725–744. \n[30] Remzi FH, Gorgun E, Bast J, et al. Vaginal delivery after ileal \npouch-anal anastomosis: a word of caution. Dis Colon Rectum \n2005; 48: 1691–1699.\n[31] Bulletti C, Montini A, Setti PL, et al. Vaginal parturition de -\ncreases recurrence of endometriosis. Fertil Steril. 2010; 94: 850–\n855. \n[32] Smith R. Parturition. N Engl J Med. 2007; 356: 271–283. \n[33] Burney RO, Talbi S, Hamilton AE, et al. Gene expression analy-\nsis of endometrium reveals progesterone resistance and candidate \nsusceptibility genes in women with endometriosis. Endocrino-\nlogy 2007; 148: 3814–3826. \n[34] Gentilini D, Perino A, Viganò P, et al. Gene expression profiling \nof peripheral blood mononuclear cells in endometriosis identifies \ngenes altered in non-gynaecologic chronic inflammatory diseas -\nes. Hum Reprod. 2011; 26: 3109–3117. \n[35] Kunz G, Beil D, Huppert P, et al. Structural abnormalities of the \nuterine wall in women with endometriosis and infertility visual -\nized by vaginal sonography and magnetic resonance imaging. \nHum Reprod. 2000; 15: 76–82.\n[36] Fernando S, Breheny S, Jaques AM, et al. Preterm birth, ovarian \nendometriomata, and assisted reproduction technologies. Fertil \nSteril. 2009; 91: 325–330. \n[37] Skomsvoll JF, Ostensen M, Irgens LM, et al. Obstetrical and \nneonatal outcome in pregnant patients with rheumatic disease. \nScand J Rheumatol Suppl. 1998; 107: 109–112.\n[38] Nørgård B, Pedersen L, Christensen LA, et al. Therapeutic \ndrug use in women with Crohn’s disease and birth outcomes: \na Danish nationwide cohort study. Am J Gastroenterol. 2007; \n102: 1406–1413. \n(Brubel Réka dr.,\nSzékelyszabar, Hunyadi u. 7., 7737\ne-mail: brubelreka@gmail.com)\nA cikk a Creative Commons Attribution 4.0 International License (https://creativecommons.org/licenses/by/4.0/) feltételei szerint publikált Open Access közlemény, \nmelynek szellemében a cikk bármilyen médiumban szabadon felhasználható, megosztható és újraközölhető, feltéve, hogy az eredeti szerző és a közlés helye,  \nilletve a CC License linkje és az esetlegesen végrehajtott módosítások feltüntetésre kerülnek. (SID_1)\nUnauthenticated | Downloaded 06/19/26 06:04 PM UTC","source_license":"CC0","license_restricted":false}