Hasfali endometriosis: differenciáldiagnosztikai nehézségek a radiológus szemszögéből

2019 ■ 160. évfolyam, 35. szám ■ 1395–1402.1395 ESETISMERTETÉS DOI: 10.1556/650.2019.31461 ■ © Szerző(k) ESETISMERTETÉS Hasfali endometriosis: differenciáldiagnosztikai nehézségek a radiológus szemszögéből Csorba Csenge dr.1, 2 ■ Pásztor Norbert dr.3 ■ Szalma Emese oh.2 Kovács Gabriella dr.1 ■ Palkó András dr.2 ■ Fejes Zsuzsanna dr.1, 2 1Affidea Magyarország Kft., Nyugati Telephely, Szeged 2Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Radiológiai Klinika, Szeged 3Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Szeged Az endometriosissal küzdő betegek száma, ezen belül az atípusos megjelenési formák előfordulása is folyamatosan növekszik, ez pedig a képalkotó diagnosztát is növekvő kihívás és fejlődés elé állítja. Retrospektív módon a 2016 és 2018 közötti, női páciensek esetében végzett ultrahangvezérelt intervenciós vizsgálatokat tekintettük át, melyek is - meretlen dignitású hasfali terime miatt történtek a Szegedi Tudományegyetemmel együttműködő diagnosztikai köz- pontjainkban. A hasfali eltérések közül egyet CT-, a többit ultrahangvizsgálat során észleltük mellékleletként. Össze- sen 12 eset felelt meg a beválogatási feltételeknek. A betegek átlagéletkora 59 év (29–79 év), az eltérések átlagos mérete 34,4 mm (20–49 mm) volt; az anamnézisben hasfali műtét 8 esetben szerepelt. A kivizsgálás indikációja minden esetben malignus folyamat vagy annak gyanúja volt, a mintavételt 4 esetben MRI-vizsgálat előzte meg. Eze- ken kívül további 2 esetben a hasfali képlet excízióját nem előzte meg ultrahangvezérelt mintavétel, az endometriosis diagnózisát az eltávolított képlet patológiai vizsgálatával állítottuk fel. Egy esetben a szövettani diagnózis primer, serosus típusú epithelialis malignus tumort, hat esetben metasztázist, hat esetben endometriosist, egy esetben pedig hasfali tályogot igazolt. Az endometriosis a fiatalabb korosztályban fordult elő. Fiatal, praemenopausában lévő nőbe- tegek hasfali képletének eseteiben az endometriosis valószínűsége kifejezetten nagy, főként, ha az anamnézisben szülészeti vagy nőgyógyászati műtét is szerepel. Az elváltozás felismerésében, illetve a későbbi sebészi kezelés meg - tervezésében az ultrahangvizsgálatnak elsődleges szerepe van. Orv Hetil. 2019; 160(35): 1395–1402. Kulcsszavak: hasfali endometriosis, transabdominalis ultrahangvizsgálat, ultrahangvezérelt mintavétel Differential diagnostic challenges of abdominal wall endometriosis from the radiologist’s point of view The incidence of endometriosis, including atypical forms of the disease, has been continuously growing, thus increas- ingly challenging for the imaging specialists as well. We conducted a retrospective study to analyze the results of ul - trasound-guided interventions between 2016 and 2018. All interventions were performed in female patients due to uncertain abdominal wall lesions at the University of Szeged, Hungary. The abdominal wall lesions were incidentally detected, one by CT, the others by ultrasound examinations. We identified 12 cases during the study period. The average age of the patients was 59 years (29–79), 8 of them had abdominal surgery in their medical history. The mean diameter of the masses was 34.4 mm (20–49 mm). Since the indication of imaging examinations was the evaluation of a known or suspected malignancy, four patients had undergone an MRI prior to the biopsy. In addition, ultra - sound-guided biopsy was not performed in another two patients, and the diagnosis was established by histological examination of the surgically removed specimens. The histological examination revealed malignant primary serous epithelial tumor in one case, metastases in six cases, endometriosis in six patients and abdominal wall abscess was found in one patient. Endometriosis was more frequent in the younger patients. The likelihood of endometriosis as a cause of abdominal wall lesions of younger, premenopausal female patients is rather high, especially with obstetrical or gynaecological operations in the medical history. Ultrasound plays a primary role in the detection and therapy planning of these lesions. Keywords: abdominal wall endometriosis, transabdominal ultrasonography, ultrasound-guided biopsy Csorba Cs, Pásztor N, Szalma E, Kovács G, Palkó A, Fejes Zs. [Differential diagnostic challenges of abdominal wall endometriosis from the radiologist’s point of view]. Orv Hetil. 2019; 160(35): 1395–1403. (Beérkezett: 2019. február 26.; elfogadva: 2019. április 3.) Unauthenticated | Downloaded 06/12/26 11:08 PM UTC 2019 ■ 160. évfolyam, 35. szám ORVOSI HETILAP1396 ESETISMERTETÉS Rövidítések ALARA = (as low as reasonably achievable) a sugárterhelésnek az észszerűen elérhető legalacsonyabb sugárzási szinten tartása; CT = (computed tomography) számítógépes tomográfia; MRI  = (magnetic resonance imaging) mágnesesrezonancia- képalkotás Európai felmérések szerint az endometriosis a fogamzó- képes korú nők 10–15%-át érinti [1]. Évente 7,2 új eset jut 10 000 nőre, a frissen diagnosztizált betegek a leg- gyakrabban 25–39 év közöttiek [2]. Több rizikófaktort azonosítottak, amelyek az endometriosis kialakulásához vezethetnek. A korai menarche, illetve a rövidebb menst- ruációs ciklus, a nagyobb testmagasság, a jelentős alko - hol- és koffeinbevitel mind kockázati tényezők az endo- metriosis kialakulásában. Bizonyos állapotok, faktorok azonban csökkentik a betegség kialakulásának valószínű- ségét, például a szülés vagy a rendszeres fizikai aktivitás és az ómega-3 zsírsavakban gazdag étrend. A többszörö- sen telítetlen zsírsavak egyes gyulladásos faktorok szint - jének csökkentésén keresztül hatnak, míg a fizikai aktivi- tás védőhatására még nem találtak magyarázatot. A dohányzás – vélhetően az ösztrogénszintet csökkentő hatása miatt – az endometriosis kialakulásának veszélyét is csökkenti [3]. Hasfali endometriosisról akkor beszélünk, amikor az endometrialis mirigy- és stromaállomány a bőrben, a bőr alatti kötőszövetben vagy a has- és kismedencei izomzat- ban helyezkedik el. Összességében elmondhatjuk, hogy előfordulási gyakorisága ritka, az összes endometriosis kb. 2%-a. Hasfali endometriosisok a leggyakrabban a csá- szármetszések hegében fordulnak elő, megközelítőleg 0,03–0,4%-os gyakorisággal. Fontos megemlíteni, hogy napjainkban a császármetszések indikációs köre széle - sebb, ezáltal a császármetszések aránya emelkedik, így vele párhuzamosan a hasfali endometriomák előfordulási gyakorisága is folyamatosan növekvő tendenciát mutat. Egy korábbi felmérés szerint hasfali endometriosisban szenvedő betegek kórelőzményét vizsgálva, 82,3%-ban császármetszés, 11,7%-ban gátmetszés, illetve 5,8%-ban az endometrialis petefészekciszta laparoszkópos mód - szerrel történő eltávolítása szerepel [4, 5]. Prediszpo- náló tényező lehet még a transabdominalis amniocente - sis. Habár a legtöbbször az anamnézisben nőgyógyászati intervenció szerepel, az irodalomban találunk példát nem nőgyógyászati műtétet követő hegendometriomá - ra, így appendectomia vagy köldöksérvműtét hegében kialakult endometriomára is, sőt leírtak hasfali endomet- riosist olyan páciens esetében is, akinek a kórelőzményé- ben műtét nem szerepelt. Patomechanizmusára a legszélesebb körben elfoga - dott elmélet az implantációs teória. E szerint nőgyógyá- szati vagy más nyitott hasfali műtét során az endometri - alis sejtek szétszóródnak a hasfal rétegei között [6]. Célkitűzésünk volt saját beteganyagunkban elemezni azon női páciensek adatait, akiknél ismeretlen dignitású, képalkotó vizsgálat során mellékleletként talált hasfali képlet miatt ultrahangvezérelt mintavétel vagy műtét történt. A csoporton belül kiemeltük és elemeztük az endometriosis szövettanával rendelkező betegeket, hogy feltárjuk és felhívjuk a figyelmet a hasfali endometriosis differenciáldiagnosztikai nehézségeire. Minta és módszer Vizsgálatunk során retrospektív módon áttekintettük a 2016 és 2018 közötti időszakban végzett ultrahangvezé- relt szövettani mintavételek és intervenciók adatait. Az analízisbe azokat a női betegeket válogattuk be, akiknél a hasfal rétegeiben (a bőrben, a bőr alatti kötőszövetben vagy a has- és kismedencei izomzatban) a rutin képalko- tó vizsgálat bizonytalan dignitású terimét igazolt. Elem- zésünkből kizártuk azokat a betegeket, akiknél a szövet- tani mintavétel a hasüregből történt. Ezenfelül a jelen összefoglalóba 2 olyan esetet is bevontunk, amelynél ultrahangvezérelt mintavételt nem végeztünk ugyan, vi - szont a képalkotó diagnosztikai lépések után a hasfali képlet sebészi eltávolítása megtörtént, így szövettani di - agnózis a rendelkezésünkre állt. Az ultrahangvizsgálatok és az ultrahangvezérelt min - tavétel LOGIQ S8 készülékkel (General Electric, Cleve- land, OH, Amerikai Egyesült Államok) történt. A CT- vizsgálatok Brilliance iCT (Philips, Amszterdam, Hollandia), az MRI-vizsgálatok pedig Signa Excite HDxT 1,5 T készülékkel (General Electric) készültek. Eredmények A vizsgált időszakban összesen 517 ultrahangvezérelt mintavételt végeztünk, melyből 12 esetben (2,3%) tör - tént ultrahangvezérelt biopszia a hasfal rétegei között elhelyezkedő ismeretlen képletből. Ezeken kívül 2 eset - ben a képalkotó vizsgálatot nem követte mintavétel, szö- vettani diagnózist a sebészeti úton eltávolított képlet patológiai feldolgozása adta. A betegek átlagéletkora 59 év volt, a legfiatalabb beteg 29 éves, a legidősebb pedig 79 éves volt. Hasi műtéti beavatkozás, így császármetszés 6 (42,8%) esetben, az inguinalis régióban sérvműtét 1 (7,2%) esetben, epehó - lyagműtét, illetve stomakihelyezés további 1-1 (7,2– 7,2%) beteg esetében szerepelt az anamnézisben. A 14 esetből 13 (92,8%) páciensnél a hasfali elváltozás rutin- ultrahangvizsgálat során került felfedezésre, ahol 9 alka - lommal azt rögtön mintavétel követte. Egy esetben (7,2%) CT-vel mellékleletként észleltük a hasfali terimét. Főként a fiatalabb korosztály esetében a biopszia előtt kiegészítő MRI-vizsgálat történt 4 (28,6%) esetben, az eltérés esetleges pontosabb karakterizálásának céljából. A vizsgált terimék legnagyobb átmérője átlagosan 34,4 mm (20–49 mm) volt. 6 (42,8%) esetben a mintavétel metasztázist igazolt, ezekben az esetekben a tumoros alapbetegség ismert volt. A betegek gyomor-, illetve colorectalis eredetű ade- Unauthenticated | Downloaded 06/12/26 11:08 PM UTC 1397 ORVOSI HETILAP 2019 ■ 160. évfolyam, 35. szám ESETISMERTETÉS nocarcinomában, ovariumcarcinomában és melanoma malignumban szenvedtek. A betegek postmenopausában voltak, a metasztázis diagnózisa valószínű volt a kliniku- mot áttekintve már a mintavétel előtt. Egy esetben sero- sus típusú epithelialis tumor került leírásra, valamint egy esetben tályog igazolódott, mely utóbbi a klinikum alap- ján szintén feltételezhető volt. Az elvégzett szövettani vizsgálat hasfali endometri - osist igazolt 6 (42,8%) esetben. Ezen páciensek mind praemenopausában voltak. A mintavételek előtt a vizsgá- latokat indokló feltételezett iránydiagnózis malignitás, patológiás nyirokcsomó-konglomerátum, valamint egy esetben hasfali sérv volt. Eseteink közül kettőt emelnénk ki részletesebben. Az első esetben egy 31 éves fiatal nő jelentkezett klini - kánkon 2 hete tartó köldöktáji, változó intenzitású, de folyamatos görcsös fájdalommal. Fizikai vizsgálata során a köldöknek megfelelően cseresznye nagyságú, fájdal - mas, mobilis rezisztenciát lehetett tapintani, amelyet köl- döksérvként diagnosztizáltunk. Anamnéziséből kieme - lendő, hogy kétszer volt császármetszése. Az ultrahang - vizsgálat során igazolódott a köldöksérv: a köldöknek megfelelően egy 10–13 mm átmérőjű sérvtömlőt talál - tunk, mely duzzadt, echószegény zsírszövetet tartalma - zott érágakkal (1. és 2. ábra). A sérvkapu 3–4 mm széles- ségű volt. Többszöri erőteljes provokáció hatására egy gázos bélkacs is a tömlőbe került, mely a provokáció megszűnte után a hasüregbe visszakerült. Így pár nappal az ultrahangvizsgálatot követően kis, incipiens kizá- ródott köldöksérv miatt hasfali rekonstrukció történt. A kimetszett sérvtömlő a tartalmával együtt szövettani feldolgozásra került, melynek eredménye endometriosist igazolt. A második esetben egy 35 éves nőbeteg jelentkezett kli- nikánkon egy hónapja tartó hasi fájdalommal és disz - komfortérzéssel. Fizikális vizsgálata negatív volt, így az első képalkotó eljárásként hasi ultrahangvizsgálatot vé - geztünk. Anamnéziséből kiemelendő a császármetszés, illetve a 7 éve ismert és kezelt magasvérnyomás-beteg - ség. A hasi ultrahangvizsgálat során a hasi szervek részé- ről kóros eltérést nem találtunk, de a hasfalban, a rectus- izomban, a köldöktől jobbra egy 18 mm mélységi, 36 mm laterolateralis és 36 mm craniocaudalis kiterjedésű, fokozott vascularisatiót mutató echószegény eltérés lát - szott (3. ábra). Környezetében, az izom alatt nyirokcso- 1. ábra A 31 éves beteg ultrahangvizsgálata során (lineáris fej, 8,5 MHz) 13 mm legnagyobb átmérőjű, kizáródóban lévő, echó - szegény tartalommal kitöltött köldöksérvnek tartott eltérés azo- nosítható (nyíl) 2. ábra A sérvtömlőnek tartott eltérésről készített felvételen (lineáris fej, 8,5 MHz) color-Doppler-vizsgálattal, érzékeny paraméterek mellett jó keringést sikerült kimutatni (nyíl). A kizáródott köl - döksérv miatt műtétet végeztek, az operációt követő szövettani feldolgozás endometriosist igazolt 3. ábra A lineáris transzducerrel (8,5 MHz) készített felvételeken jól látható a rectusizomban detektált echószegény, vascularisalt képlet (a, b; nyilak jelölik az elváltozást), melynek a szövettani diagnózisa endometrioma volt Unauthenticated | Downloaded 06/12/26 11:08 PM UTC 2019 ■ 160. évfolyam, 35. szám ORVOSI HETILAP1398 ESETISMERTETÉS mók is ábrázolódtak. Mivel az ultrahang a képlet digni - tásáról érdemben nem tudott nyilatkozni, hasi és kismedencei MRI-vizsgálat is történt. Az MRI-vizsgálat során az ultrahangképen ábrázolt kiszélesedés is kimutat- ható volt, mely az izmot érdemben nem szélesítette, a kontrasztanyagot fokozottabban halmozta (4. ábra) . Caudalisabban, a középvonaltól balra egy hasonló mor - fológiájú, fokozott halmozású, 20 mm átmérőjű terület is ábrázolódott, szintén a rectusizomban. Mivel a képle- tekkel kapcsolatban az MRI-vizsgálat sem tudott érdem- ben többet mondani, ultrahangvezérelt biopszia történt. A biopszia endometriosist igazolt. Később megtörtént a hasfali terimék műtéti eltávolítása is. Megbeszélés Az endometriosis jóindulatú, krónikus kórkép, melyet funkcionáló endometrium és stroma ectopiás, méhen kí- vüli elhelyezkedése, működése okoz [7]. A rendelkezés- re álló irodalom az endometrialis szövet méhen kívüli spontán megjelenését több elmélettel magyarázza, me - lyek közül a retrográd menstruációs teória a legelfoga - dottabb. E szerint a menstruációs vér és az endometrialis szövettörmelék a petevezetéken keresztül kerül, illetve tapad meg a hasüregben. A retrográd menstruáció során endometrialis epithelialis progenitorsejtek, illetve me - senchymalis őssejtszerű sejtek hatolnak be a hashártya rétegei közé ectopiás méhnyálkahártya-szigeteket létre - hozva. A coelomahám endometrialis irányú differenciá - lódásával magyarázza a kórképet a metaplasztikus teória, mely elsősorban petefészek endometriosisa esetén felté - telezhető. A harmadik pedig a vascularis és lymphaticus disszemináció elmélete, amely a nyirokrendszerben, illetve a medencén kívüli képletekben beágyazódott endometriumszövet jelenlétét magyarázza. Főleg a Douglas-űr, illetve a sacrouterin szalagok endometriosi - sát okozhatja az egyedfejlődés során a Müller-cső sejtje - inek kóros migrációja és differenciálódása [8]. Az endo - metriosis kialakulásában szerepet játszhatnak még immunológiai, gyulladásos és genetikai tényezők is [9]. A hasfali endometriomák a leggyakrabban a császár - metszések hegében fordulnak elő, amit a korábban emlí- tett implantációs teória magyaráz. Ezt az is alátámasztja, hogy a betegek ötödének a műtét idején nincs peritone- alis endometriosisa, az endometrialis sejtek a műtét so - rán sodródtak a hasfalba. Bár mintánk viszonylag kicsi, az általunk talált adatok ezzel összhangban vannak; 4 esetben történt MRI-vizsgálat, egy esetben a jobb ovari- umrégióban lévő gócra derült fény, egy esetben még egy hasfali góc ábrázolódott. 4. ábra Az ultrahangvizsgálat során a rectusizomban észlelt eltérés a T1-súlyozott zsírelnyomott (fat set) natív képen: a) éppen csak sejthető, a kontrasztanya- got viszont fokozottan halmozza b). A diffúziógátolt c) felvételen diffúziójában mérsékelten gátolt Unauthenticated | Downloaded 06/12/26 11:08 PM UTC 1399 ORVOSI HETILAP 2019 ■ 160. évfolyam, 35. szám ESETISMERTETÉS Az ectopiás endometrialis szövet hormondependens, ezzel magyarázható, hogy a megbetegedés többnyire reproduktív korú nőket érint. A stromalis sejtekben a normális szöveti sejtekhez viszonyítva fokozott az aro - matázaktivitás, így jelentős az ösztrogéntermelés, továb- bá ezen sejtek érzékenyebbek az ovarialis szteroidhor - monokra, mint a normális endometriumszöveti sejtek. Az ösztrogén hatására a stromalis sejtek növekedési fak - torokat állítanak elő, illetve szekretálnak, ami az ectopiás endometrium proliferációját és perzisztenciáját biztosít - ja. Progeszteronnal szemben azonban a sejtek kevésbé érzékenyek, így a proliferációs fázis hosszabb, mint a mé- hen belüli endometriumszövet esetén [10]. A szövet funkcionál, tehát részt vesz a ciklusos menstruációs vér - zésben; ez makroszkóposan piros, kékes, esetleg barna, szoliter, 1–2 cm átmérőjű gócként vagy összefolyó elvál- tozásokként jelenik meg [8]. A ciklusos működés követ- kezménye továbbá a hegszövetképződés, melynek követ- keztében összenövések jöhetnek létre, ami tovább színesíti, súlyosbítja az endometriosis tüneteit. Az endo- metriosis a leggyakrabban a kismedencei szerveket érinti, de a hasüreg más területein is megjelenhet ectopiás en - dometriumszövet. A megbetegedés gyakran előfordul a nőgyógyászati szerveken kívül az urológiai, illetve a gast- rointestinalis szervrendszerben is. Különösen súlyos tü - netekkel járhat az endometriosis mélyen infiltráló formá- ja, amely a peritoneumtól számított 5 mm-nél mélyebbre terjedő típust jelenti. Ezekben az esetekben az elváltozás elsősorban a kismedence hátsó részére lokalizálódik, de előfordulhat a kismedence elülső, illetve lateralis részén is; az érintett képlet lehet a plica vesicouterina, a húgy - hólyag izomzata vagy szomatikus idegek [11]. A mélyen infiltráló endometriosis kimutatására a trans- vaginalis ultrahangvizsgálat jól alkalmazható. Az endo - metrioma szolid, echószegény nodularis képletként je - lenhet meg a retrocervicalis régióban, az uterosacralis ligamentumon, a rectum vagy a húgyhólyag falában. Mi- vel az ultrahang gyorsabban, széles körben és költségha- tékonyan hozzáférhető, a rutinképalkotásban megfelelő elsődlegesen választott képalkotó módszer; pontossága az MRI-vel összevethető, habár szenzitivitása és specifi - citása kissé az alatt marad. Műtéti tervezés esetén MRI végzése javasolt, amelynek során az összes, az ultrahang látóterén kívül eső góc is azonosítható. Az MRI-vizsgálathoz közepesen telt hólyag szüksé - ges, és bélrelaxáns adása javasolt, a vaginába vagy a rec - tumba gél felhelyezése opcionális. A műtéti tervezéshez intravénás kontrasztanyag adása nem szükséges, az en - dometrioma jól ábrázolódik a standard módon használt frekvenciákon [12]. A T2-súlyozott képeken a mélyen infiltráló endometrioma alacsony jelintenzitással ábrázo- lódik, a jelenlétére gyakran a ligamentum megvastagodá- sa utal, T1-súlyozott képeken jelintenzív [13]. Mivel az endometrioma megjelenése a ciklussal válto - zik, felismerése kihívás elé állítja a képalkotással foglalko- zó szakembereket. Az általunk elemzett mintában is két, jól elkülöníthető csoport van: postmenopausában lévő idősebb betegek malignus alapbetegséggel, valamint praemenopausában lévő fiatal betegek az anamnézisben hasfali műtéttel, mely – egy esetet kivéve, ahol lágyék - sérvműtét szerepel – császármetszés volt. A hasfali endometriosis klinikai megjelenése igen vál - tozatos, mérete vagy megjelenése nem ad differenciáldi- agnosztikai támpontot, helye viszont segíthet a benignus kórkép felállításában. Általában műtéti hegben tapintha- tó terimeként helyezkedhet el, mely az esetek 83,8%- ában fájdalmat okoz; a fájdalom lehet nem ciklikus vagy ciklikus jellegű. Az elváltozás mérete a menstruációs cik- lussal növekedhet, melyhez dysmenorrhoeás panaszok is társulhatnak [14]. Császármetszés után kialakult endo - metriosis során a betegnek a szülés után hónapokkal vagy akár évekkel jelentkeznek panaszai. A császármet - szés hegében lévő endometriosis kialakulása nincs össze- függésben azzal, hogy a beteg hány császármetszésen esett át élete folyamán [15]. A császármetszés hasfali hege körül kialakult endometriosis akut hasi kórképet is utánozhat [16]. Atípusos klinikai képnek tekinthető, amikor az endometriosis nem jár fájdalommal, illetve kö- rülírt, tapintható elváltozással, s valamilyen képalkotó eljárás következtében véletlenül, mellékleletként fedezik fel. A diagnosztikai nehézségek miatt a hasfali endomet- riosis csak az esetek 20–50%-ában kerül preoperatív felis- merésre [17]. Malignus transzformációja igen ritka, ke - vés eset került közlésre az irodalomban. A hasfali endometriosis elsősorban endometriumcarcinomává, sarcomává és világos sejtes rákká differenciálódott. Prog- nózisa kifejezetten rossz [18]. A hasfalban tapintható vagy akár a műtét után kialaku- ló sérvben lévő kóros terimét először képalkotó eljárás segítségével azonosítjuk. Rutin hasi ultrahangvizsgálat során, ha csak az alacsony frekvenciájú konvex transzdu- cert (4–9 MHz) használjuk, a hasfal nem látszik megfe - lelően, így a vizsgáló figyelmét elkerülheti a hasfalban elhelyezkedő kóros elváltozás. A hasfal részletes vizsgála- tához a magasabb frekvenciájú, felszínes területeket jobb felbontásban ábrázoló lineáris transzducer (7–12 MHz) szükséges. Fontos, hogy ezt fiatal, bizonytalan hasi pana- szokkal küzdő nőbetegnél minden esetben megtegyük. A hasfali endometriosis szolid inhomogén, összessé- gében nézve echószegény, jól körülírt, vascularisalt kép- letként ábrázolódik, melyben a fibroticus komponens mennyiségétől függően echódús területek láthatók. A vérzéses területek a mestruációs ciklustól függően pe - dig echószegényként jelenhetnek meg a felvételeken. Lé- nyeges, hogy mivel az endometriumcsomóban általában jó véráramlás van, a klasszikus Doppler-vizsgálat csak a tályog, valamint a sűrű bennékű elváltozások esetében segíthet a karakterizálásban. A malignitás kizárása szem- pontjából nem ad több információt, mivel a malignus eltérések szintén élénk keringéssel rendelkeznek (5. ábra) . Az ultrahanggépek fejlődésével az eszköztár is növeke- dett; a strain elasztográfia elkülöníti egymástól a kemé - nyebb és puhább szöveteket, és mivel az endometrium - Unauthenticated | Downloaded 06/12/26 11:08 PM UTC 2019 ■ 160. évfolyam, 35. szám ORVOSI HETILAP1400 ESETISMERTETÉS csomó a környezeténél keményebb szövetként ábrázolódik, mely jól elhatárolódik az azt körülvevő lágy részektől, segíthet a műtét pontos megtervezésében –differenciáldiagnosztikai hasznossága azonban vitatha - tó. A háromdimenziós ultrahangkép-alkotás hasfali en - dometriosis esetén, főként ha a szélek egyenetlenek, spi- kuláltak, hasznos a műtét előtti térfogat, a mélységi terjedés becslésében, ezzel elősegítve, hogy az endomet- rioma az ép részben legyen eltávolítva [19]. Mivel ere - zettsége fokozott, a kontrasztanyag adása az ultrahang - vizsgálat során nem vezet pluszinformációhoz. A minimálinvazív eljárások terjedésével egy új terápiás le - hetőség az ultrahangvezérelt ablatio, mely napjainkban kezd teret hódítani [20, 21]. A CT-t önmagában nem érdemes használni a hasfali endometriosis kizárására, megerősítésére vagy kivizsgálá- sára a szegényes képi felbontása és a nagy sugárdózis mi- att. Specificitása és szenzitivitása még kontrasztanyag adásával is jóval az ultrahang- és az MRI-vizsgálaté alatt marad. A hasfali endometriosis megjelenése a CT-képe - ken atípusos, szolid lágyrészként ábrázolódik. Támpon - tot esetlegesen az elhelyezkedése adhat, mely régebbi műtéti terület, a heg környezetében van. A natív és int - ravénás kontrasztanyag beadását követő hasi és kisme - dencei CT-vizsgálat endometrioma esetén a diagnózis felállításában nem segít, az endometriumcsomó a malig- nus eltérésekhez hasonlóan fokozott halmozást mutat, a környezetében levő struktúráktól jól elkülönülő terime - ként ábrázolódik (6. ábra). Mivel az endometriosis első- sorban fiatal, reproduktív korban lévő nőket érintő be - tegség, a felesleges sugárdózist az észszerűen elérhető legalacsonyabb sugárzási szint elve (ALARA-elv) alapján mindenképpen kerülni kell [22]. A differenciáldiagnosztika szempontjából az MRI le - het segítségünkre. Az MRI lehetővé teszi a mirigyes és a fibroticus területek elkülönítését az endometriumcso - món belül. Mind a T1-, mind a T2-súlyozott MRI-kép irányadó az endometriomából történő vérzés feltérképe- zéséhez, T2-súlyozott képen azonban kisebb jelintenzi - tással ábrázolódik a fibroticus komponensek miatt. A hemosziderindepozitumok, melyek a krónikus vérzés je- lei, T1-, T2-módban, illetve T2*-szekvencia során is ala- csony jelintenzitásúak lesznek. Az endometrioma a kont- rasztanyagot fokozottan halmozza, és mivel sejtdús, a vízmolekulák Brown-mozgása korlátozott, tehát körül - írt, diffúziójában mérsékelten gátolt képletként jelenik meg. A vizsgálat során képet kaphatunk a hasüregben lévő, ultrahangvizsgálat során nehezen vagy nem azono- sítható ectopiás endometriumszövetről is (4. ábra) [15]. Az átlagos ectopiás endometriumgóc kiterjedése 2,5 cm, mely a mi adatainkkal is összhangban van [6]. A pontos diagnózishoz szükséges következő lépés valamely képalkotó, általában ultrahang által vezérelt vékonytű-as- piráció. Mivel az aspirációval csak a sejtek atípiájáról, il - letve esetleges malignitásról lehet nyilatkozni, a diagnó - zishoz szükséges lehet a műtét és ennek során az eltávolított szövet teljes szövettani vizsgálata. Ez hang - súlyos lépés, ha malignitás merült fel, és ilyen esetben meg kell állapítani, hogy az elváltozás épben lett-e eltá - volítva. 5. ábra A 68 éves nőbeteg colorectalis carcinoma hasfali áttéte (nyíllal jelölt terület), mely megjelenését tekintve körülírt, jól vascularisalt, inhomogén képlet, endometriomához hasonló 6. ábra A 35 éves nőbetegnél hasi és kismedencei CT-vizsgálat során észleltük a hasfali terimét. A hasfal bal oldalán található a rectus- izom ventralis felszínén lévő, kontrasztanyagot mérsékelten hal- mozó eltérés (nyíl). Az ultrahangvezérelt mintavétel endometri- osist igazolt Unauthenticated | Downloaded 06/12/26 11:08 PM UTC 1401 ORVOSI HETILAP 2019 ■ 160. évfolyam, 35. szám ESETISMERTETÉS 7. ábra A 61 éves beteg primer ovariumcarcinoma-metasztázisai, ritka előfordulási helyen, a hasfali subcutis rétegeiben (nyíl) Életkor szerinti előfordulás alapján differenciáldiag - nosztikai szempontból a lágyrész-tumorok merülhetnek fel, de ezek a hasfalban extrém ritkán fordulnak elő, ugyanis az ebben az életkorban előforduló liposarcoma vagy malignus fibrosus histiocytoma leggyakoribb elő - fordulási helye a végtag, valamint a retroperitoneum. Így a képlet elhelyezkedése is jó differenciáldiagnosztikai szempont lehet [23]. Kiemelendő, hogy a hasfali endo - metriosis képét igen könnyen össze lehet téveszteni a jó- indulatú lágyrész-tumorral, a desmoiddal, mely kiterjedt fibroticus komponense révén CT-vizsgálatok során köny- nyen utánozhat krónikus endometriomát, illetve kliniku- ma szempontjából is összetéveszthető, ugyanis a leg- gyakrabban ugyanúgy a fiatalokat érinti: átlagosan 25–35 év között jelenik meg [24]. Lokalizáció szerint differenciáldiagnosztikai szem - pontból az izmokban lévő metasztázis jön szóba, ez a leggyakrabban tüdőrák esetében fordul elő, de gyakori lehet ovariumcarcinomában és gastrointestinalis dagana- tokban is (7. ábra) [25]. A metasztázis elsősorban az ilio psoas-, paravertebralis, glutealis izmokban és a láb iz- maiban jelenik meg, a hasfal izmaiban előfordulása viszonylag ritka. Egy betegség emelendő ki, a melanoma malignum, melynek korspecifikus incidenciája ebben az életkorban kezd növekedni. Ritkán adhat hasfalon sub - cutan vagy izomban elhelyezkedő metasztázist, mellyel viszont számolni kell [26, 27]. Tályog esetében általában gáz-folyadék nívót találunk, a haematomát, granulomát vagy seromát általában egy nemrég történt beavatkozás vagy trauma előzi meg. Ezekben az esetekben a korrekt anamnézis és klinikum figyelembevétele elengedhetetlen a megfelelő diagnózis felállításához, illetve a differenciáldiagnosztikai hibák el - kerüléséhez (8. ábra). Következtetés Az endometriosis egyre gyakrabban előforduló megbe - tegedés. Előfordulása összefügg a császármetszések és a transabdominalisan végzett beavatkozások növekedésé - nek számával, így egyre több atípusos megjelenésre kell számítanunk. Ultrahangvizsgálat során fiatal nőbetegben talált has - fali, echószegény terime esetében, amennyiben a malig - nitás a kórtörténetben nem szerepel, viszont császármet- szés igen, hasfali endometriosist célszerű a legvalószínűbb diagnózisnak tartani, ezzel megkímélve a beteget az 8. ábra A 76 éves nőbeteg CT-leletén hasfali, periumbilicalis elhelyezkedésű terime látható (a, b; nyíl). Morfológiája nagyon hasonló az endometrioma CT- megjelenéséhez (6. ábra). A páciensnél tályogrendszer igazolódott, mely drenálásra került; a beavatkozás után készült kontroll-CT-vizsgálat során az eltérés mérete már jelentős csökkenést mutatott (c; nyíl) Unauthenticated | Downloaded 06/12/26 11:08 PM UTC 2019 ■ 160. évfolyam, 35. szám ORVOSI HETILAP1402 ESETISMERTETÉS esetleges malignitás miatti pszichés stressztől. A szövet - tani feldolgozás nem kerülhető el, egyéb képalkotó eljá- rások a mintavétel előtt nem szükségesek; MRI-vizsgálat a műtéti tervezés, intraabdominalisan elhelyezkedő en - dometriomák feltérképezése során válhat szükségessé. Anyagi támogatás: A közlemény megírása anyagi támo - gatásban nem részesült. Szerzői munkamegosztás: Cs. Cs.: A vizsgálati szempon - tok kidolgozása a képalkotás szemszögéből, szakirodal - mi másodelemzés, adatgyűjtés, a kézirat szövegezése. P. N.: A vizsgálati szempontok kidolgozása klinikusi ol - dalról, szakirodalmi másodelemzés, a kézirat szövegezé- se. Sz. E., K. G.: Adatgyűjtés, szakirodalmi másodelem - zés. P. A., F. Zs.: A kézirat szövegezése. A cikk végleges változatát valamennyi szerző elolvasta és jóváhagyta. Érdekeltségek: A szerzőknek nincsenek érdekeltségeik. Irodalom [1] Mehedintu C, Plotogea MN, Ionescu S, et al. Endometriosis still a challenge. J Med Life 2014; 7: 349–357. [2] Eisenberg VH, Weil C, Chodick G, et al. Epidemiology of endo- metriosis: a large population-based database study from a health- care provider with 2 million members. BJOG 2018; 125: 55–62. [3] Parasar P, Ozcan P, Terry KL. Endometriosis: epidemiology, di- agnosis and clinical management. Curr Obstet Gynecol Rep. 2017; 6: 34–41. [4] Sinha R, Kumar M, Matah M. Abdominal scar endometriosis after Caesarean section: a rare entity. Australas Med J. 2011; 4: 60–62. [5] Mistrangelo M, Gilbo N, Cassoni P, et al. Surgical scar endome- triosis. Surg Today 2014; 44: 767–772. [6] Vellido-Cotelo R, Muñoz-González JL, Oliver-Pérez MR, et al. Endometriosis node in gynaecologic scars: a study of 17 patients and the diagnostic considerations in clinical experience in tertiary care center. BMC Women’s Health 2015; 15: 13. [7] Malutan AM, Simon I, Ciortea R, et al. Surgical scar endome - triosis: a series of 14 patients and brief review of literature. Clujul Med. 2017; 90: 411–415. [8] Kumar V, Abbas AK, Aster JC. Robbins Basic Pathology. [Rob- bins: A patológia alapjai.] Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2014; pp. 819–820. [9] Lampé L. Endometriosis. [Endometriosis.] Orv Hetil. 2009; 150: 245–250. [Hungarian] [10] Sourial S, Tempest N, Hapangama DK. Theories on the patho - genesis of endometriosis. Int J Reprod Med. 2014; 2014: 79515. [11] Lukovich P, Csibi N, Brubel R, et al. Prospective study to deter- mine the diagnostic sensitivity of sigmoidoscopy in bowel endo- metriosis. [Prospektív vizsgálat a sigmoideoscopia diagnosztikai érzékenységének meghatározására vastagbelet infiltráló endomet- riosisban.] Orv. Hetil. 2017; 158: 264–269. [Hungarian] [12] Bazot M, Daraï E. Diagnosis of deep endometriosis: clinical ex - amination, ultrasonography, magnetic resonance imaging, and other techniques. Fertil Steril. 2017; 108: 886–894. [13] Alborzi S, Rasekhi A, Shomali Z, et al. Diagnostic accuracy of magnetic resonance imaging, transvaginal, and transrectal ultra - sonography in deep infiltrating endometriosis. Medicine (Balti - more) 2018; 97: e9536. [14] Lopez-Soto A, Sanchez-Zapata MI, Martinez-Cendan JP, et al. Cutaneous endometriosis: presentation of 33 cases and literature review. Eur J Obstet Gynecol Reprod Biol. 2018; 221; 58–63. [15] Kocher M, Hardie A, Schaefer A, et al. Cesarean-section scar en- dometrioma: a case report and review of the literature. J Radiol Case Rep. 2017; 11: 16–26. [16] Gajjar KB, Mahendru AA, Khaled MA. Caesarean scar endome - triosis presenting as an acute abdomen: a case report and review of literature. Arch Gynecol Obstet. 2008; 277: 167–169. [17] Grigore M, Socolov D, Pavaleanu I, et al. Abdominal wall endo- metriosis: an update in clinical, imagistic features, and manage - ment options. Med Ultrason. 2017; 19: 430–437. [18] Bats AS, Zafrani Y, Pautier P, et al. Malignant transformation of abdominal wall endometriosis to clear cell carcinoma: case report and review of the literature. Fertil Steril. 2018; 90: 1197.e13– 1197.e16. [19] Picard A, Varlet MN, Guillibert F, et al. Three-dimensional sono- graphic diagnosis of abdominal wall endometriosis: a useful tool? Fertil Steril. 2011; 95: 289.e1–289.e4. [20] Luo S, Zhang C, Huang JP, et al. Ultrasound-guided high-inten- sity focused ultrasound treatment for abdominal wall endome - triosis: a retrospective study. BJOG 2017; 124(Suppl 3): 59–63. [21] Lee JS, Kim YJ, Hong GY, et al. Abdominal wall endometriosis treatment by ultrasound-guided high-intensity focused ultra - sound ablation: a case report. Gynecol Endocrinol. 2019; 35: 109–111. [22] Ecker AM, Donnellan NM, Shepherd JP, et al. Abdominal wall endometriosis: 12 years of experience at a large academic institu- tion. Am J Obstet. 2014; 211: 363.e1–363.e5. [23] Karki B, Xu YK, Wu YK, et al. Primary malignant fibrous histio - cytoma of the abdominal cavity: CT findings and pathological correlation. World J Radiol. 2012; 4: 151–158. [24] Dinauer PA, Brixey CJ, Moncur JT, et al. Pathologic and MR imaging features of benign fibrous soft-tissue tumors in adults. Radiographics 2017; 27: 173–187. [25] Surov A, Hainz M, Holzhausen HJ, et al. Skeletal muscle metas- tases: primary tumours, prevalence, and radiological features. Eur Radiol. 2010; 20: 649–658. [26] Ali Z, Yousaf N, Larkin J. Melanoma epidemiology, biology and prognosis. EJC Suppl. 2013; 11: 81–91. [27] Trout AT, Rabinowitz RS, Platt JF, et al. Melanoma metastases in the abdomen and pelvis: frequency and patterns of spread. World J Radiol. 2013; 5: 25–32. (Fejes Zsuzsanna dr., Szeged, Semmelweis u. 6., 6725 e-mail: [email protected]) A cikk a Creative Commons Attribution 4.0 International License (https://creativecommons.org/licenses/by/4.0/) feltételei szerint publikált Open Access közlemény, melynek szellemében a cikk bármilyen médiumban szabadon felhasználható, megosztható és újraközölhető, feltéve, hogy az eredeti szerző és a közlés helye, illetve a CC License linkje és az esetlegesen végrehajtott módosítások feltüntetésre kerülnek. (SID_1) Unauthenticated | Downloaded 06/12/26 11:08 PM UTC