{"paper_id":"202aac8c-fc4d-4c99-871e-5aec170ce89b","body_text":"2013  ■  154. évfolyam, 36. szám  ■  1426–1434.1426\nEREDETI KÖZLEMÉNY\nDOI: 10.1556/OH.2013.29699\nEREDETI KÖZLEMÉNY\nAz endometriosis hatása \naz életminőségre Magyarországon\n1Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, I. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest\n2Budapesti Corvinus Egyetem, Egészség-gazdaságtani \nés Egészségügyi Technológiaelemzési Kutatóközpont, Budapest\n3Katholieke Universiteit Leuven, Department of Development and Regeneration, Leuven, Belgium\n4WERF EndoCost Consortium: Thomas D’Hooghe (University Hospitals Leuven, Leuven, Belgium); \nGerard Dunselman (Department of Obstetrics & Gynaecology and Research Institute GROW, \nMaastricht University Medical Centre, Maastricht, The Netherlands); Carmen Dirksen \n(Maastricht University Medical Centre, Maastricht, The Netherlands); Lone Hummelshoj \n(World Endometriosis Research Foundation, London, UK); Iris Brandes (Medizinische Hochschule Hannover, \nHannover, Germany); Michel Canis (University Hospital Centre, Clermont-Ferrand, France); \nGiorgio Lorenzo Colombo (University of Pavia, Pavia, Italy); Thomas DeLeire (University of Wisconsin, \nMadison, USA); Tommaso Falcone (Cleveland Clinic, Cleveland, USA); Barbara Graham (NHS National Services \nScotland, Edinburgh, Scotland); Gülden Halis (Praxis für Fertilität-KEZ-Berlin, Germany); \nAndrew Horne (University of Edinburgh, Edinburgh, Scotland); Omar Kanj (University Hospital Centre, \nClermont Ferrand, France); Jens Jørgen Kjer (University of Copenhagen, Copenhagen, Denmark); \nJens Kristensen (University of Copenhagen, Copenhagen, Denmark); \nDan Lebovic (University of Wisconsin, Madison, USA); Michael Mueller (University of Bern, Bern, Switzerland); \nPaola Vigano (University of Milan, Milan, Italy); Marcel Wullschleger (University of Bern, Bern, Switzerland); \nSteven Simoens (Katholieke Universiteit Leuven, Leuven, Belgium)\nBevezetés: Az endometriosis az egyik leggyakoribb nőgyógyászati betegség, több mint 70 millió felnőtt és serdülő nőt \nérint világszerte. Célkitűzés: A szerzők az endometriosis diagnosztikus késedelmi idejének meghatározását, a sebészi, \nilletve kombinált műtéti kezelés hatékonyságának vizsgálatát, valamint a betegek életminőségének felmérését tűzték \nki célul. Módszer: A beválogatási kritériumoknak megfelelő 240, endometriosisban szenvedő nőből 84 vett részt a \nretrospektív és prospektív kérdőíves felmérésben. Eredmények: A tünetek kezdetétől a diagnózisig átlagosan 3,9 év \ntelt el. A tünetek fellépésekor a betegek 89%-a, a kezelést követő prospektíven vizsgált hónapokban 28%-a panaszko-\ndott fájdalomról (p = 0,025). A sebészi kezelés és a műtéti terápiával kombinált konzervatív kezelés hatékonysága \nközött nem találtak szignifi káns különbséget (p = 0,85). A munkahelyi teljesítmény csökkenéséről a betegek 47%-a, \nmíg a személyes kapcsolatok kedvezőtlen alakulásáról a vizsgálatban részt vevők 40%-a számolt be. Az életminőségre \nstandardizált életévveszteség egy év alatt 0,147 volt. Következtetések: Jelen felmérés az első hazai prospektív, az endo-\nmetriosis életminőségre gyakorolt hatását vizsgáló tanulmány. A betegségre hosszú diagnosztikus késés jellemző. \nAz endometriosis jelentősen rontja az életminőséget, de adekvát kezeléssel a panaszok csökkenthetők.\nOrv. Hetil., 2013, 154, 1426–1434.\nKulcsszavak: endometriosis, életminőség, WERF EndoCost vizsgálat\nThe impact of endometriosis on quality of life in Hungary\nIntroduction: Endometriosis is one of the most common gynaecological diseases affecting 70 million women world-\nwide. Aim: The aims of this study were to determinate the diagnostic delay of endometriosis, to assess the effective-\nness of surgical and combined therapy and to analyse the quality of life of women suffering from this disease. Method: \nOf the 240 patients with endometriosis enrolled in the study, 84 patients fi lled in a prospective as well as a retrospec-\ntive questionnaire. Results: There was a 3.9 year delay from the onset of symptoms  to the defi nitive diagnosis. Before \ntherapy, 89% of the patients reported endometriosis related pain, while after therapy only 28% in the prospectively \ninvestigated months (p = 0.025). There was no signifi  cant difference between the outcome of surgical treatment \nBokor Attila dr. 1  ■  Koszorús Erszébet 1  ■  Brodszky Valentin dr. 2 \nThomas D’Hooghe dr.3  ■  WERF EndoCost Consortium 4  ■  Rigó János dr. 1\nUnauthenticated | Downloaded 06/12/26 07:48 PM UTC\n\n\n1427ORVOSI HETILAP  2013  ■  154. évfolyam, 36. szám\nEREDETI KÖZLEMÉNY\nalone and combined operative and medical therapy (p = 0.85). Reduced productivity at work was present in 47% of \nthe patients and 40% of the patients reported impaired personal relationship, too. Endometriosis-associated symp-\ntoms generated 0.147 quality-adjusted life years per woman. Conclusions: This study is the fi  rst ever prospective \nsurvey to investigate the impact of endometriosis on the quality of life in Hungary. The results indicated a long diag-\nnostic delay. Both surgical and combined therapies proved to be effi  cient. Endometriosis impaired health-related \nquality of life, but adequate  therapy attenuated the severity of symptoms. Orv. Hetil., 2013, 154, 1426–1434.\nKeywords: endometriosis, quality of life, cost, WERF EndoCost\n(Beérkezett: 2013. július 15.; elfogadva: 2013. augusztus 8.)\nRövidítések\nASRM = (American Society for Reproductive Medicine) \nAmerikai Reprodukciós Társaság; DIE = (deep infi  ltrating en-\ndometriosis) mélyen infi ltráló endometriosis; EHP-30 = Endo-\nmetriosis Health Profi le-30 kérdőív; ESHRE SIGEE = (Euro-\npean Society of Human Reproduction and Embryology, \nSpecial Interest Group for Endometriosis and Endometrium) \n Európai Humán Reprodukciós és Embriológiai Társaság, \n Endometriosis és Endometrium Munkacsoport; GSWH = \nGlobal Study of Women’s Health; IBSZ = irritábilis bél szin-\ndróma; LSK = laparoszkópia; QALY = (Quality-adjusted Life \nYears) életminőségre standardizált életévek száma; SF-36 = \nShort Form-36 kérdőív; VAS = (visual analoge scale) vizuális \nanalóg skála; WERF = (World Endometriosis Research Foun-\ndation) Endometriosis Kutatási Világalapítvány; WPAI = The \nWork Productivity and Activity Impairment kérdőív\nAz endometriosis ismeretlen etiológiájú, ösztrogénde-\npendens, krónikus nőgyógyászati betegség, amelyre az \nuterus üregén kívül megjelenő, az endometriumhoz ha-\nsonló sejtek jelenléte jellemző [1, 2]. A betegség okozta \nfő panasz a fájdalom (dysmenorrhoea, dyspareunia, kró-\nnikus kismedencei fájdalom, fájdalmas bélmozgások \nstb.) és a meddőség. A klinikai képet erős menstruációs \nvérzés, diarrhoea vagy constipatio, vaginismus, a libidó \nelvesztése, krónikus fáradtság és depresszió színesítheti \n[1, 3]. Mindemellett a beteg gyakran tünetmentes is \n lehet [4].\nA betegség diagnosztikáját megnehezíti, hogy a tüne-\ntek nem specifi kusak, más betegségre is jellemzőek (pél-\ndául irritábilis bél szindróma, fi  bromyalgia) [5, 6]. Az \nendometriosis az egyik leggyakoribb nőgyógyászati be-\ntegség, több mint 70 millió felnőtt és serdülő nőt érint \nvilágszerte [5]. A reproduktív korban lévő nők körülbe-\nlül 10%-ánál, a meddőséggel küzdő nők 20–50%-ánál és \na krónikus kismedencei fájdalom hátterében 40–50%-\nban, dysmenorrhoeában és dispareuniában szenvedő nők \n70%-ának panaszai mögött találjuk e betegséget [7].\nMind a sebészi, mind a gyógyszeres terápia célja a tü-\nnetek mérséklése és a panaszokat okozó laesiók lehető-\nség szerinti végleges eradikálása [4].\nKlinikánk a WERF EndoCost multicentrikus vizs-\ngálatban vett részt, amelynek célja az endometriosissal \nösszefüggő direkt és indirekt költségek megállapítása, \nvalamint az endometriosis társadalomra és gazdaságra \ngyakorolt hatásának tanulmányozása volt. A vizsgálat ke-\nretében tanulmányoztuk az endometriosisban szenve-\ndők életminőségét, a betegség tüneteinek kezdete és a \nvégleges diagnózisa között eltelt időtartamot, a sebészi \nés a kombinált terápia (sebészi és gyógyszeres kezelés) \néletminőségre gyakorolt hatását.\nA multicentrikus vizsgálatot a WERF EndoCost-kon-\nzorcium végezte, amely nőgyógyászokból és egészség-\nügyi közgazdászokból álló kutatócsoportot képezett \n[8]. A konzorcium 10 ország 12 endometriosiscentru-\nmának közreműködésével jött létre, és az ESHRE \n SIGEE (European Society of Human Reproduction and \nEmbriology, Special Interest Group for Endometriosis \nand Endometrium), valamint a WERF (World Endome-\ntriosis Research Foundation) támogatásával alakult meg \n[9]. Közleményünk eredményei hazai vonatkozású rész-\nadatai a WERF EndoCost-konzorcium által publikáltak-\nnak [8].\nMódszer\nFelmérésünket a prospektív, multicentrikus WERF \n EndoCost vizsgálat részeként végeztük. Vizsgálatunkba \n240, endometriosisban szenvedő nőt válogattunk be, \nakik 2008. január 1. és december 31. között legalább \negyszer felkeresték a Semmelweis Egyetem, Általános \nOrvostudományi Kar, I. Szülészeti és Nőgyógyászati \nKlinikát betegségükkel kapcsolatban. Betegeink 2009. \naugusztus 31-ig postai úton kaptak felkérést, amelyet \n2009. szeptember 21-ig kellett elfogadniuk. A bele-\negyező nyilatkozatot postai úton vagy e-mailben küldték \nvissza. Ezt követően 2009. szeptember 24-ig két kérdő-\nívet (egy prospektív és egy retrospektív) küldtünk postai \núton, amelyeket 2009. október 5-ét követő nyolc héten \nkeresztül heti rendszerességgel töltöttek ki a betegséggel \nösszefüggő költségeikről és életminőségükről. A részt-\nvevők részére teljes anonimitást biztosítottunk, fi  gye-\nlembe véve a hatályos adatvédelmi rendeleteket.\nA tanulmányban szerepelt egy kórházi kérdőív, amit \na vizsgálatban részt vevő orvosok töltöttek ki a betegek-\nről a prospektív vizsgálat két hónapos időtartamára vo-\nnatkozóan. Kérdőívünket egy ismert (WERF által támo-\ngatott, a Global Study of Women’s Health [GSWH] \nkutatásához kapcsolódó), validált kérdőív alapján fejlesz-\ntettük ki.\nUnauthenticated | Downloaded 06/12/26 07:48 PM UTC\n\n\n2013  ■  154. évfolyam, 36. szám ORVOSI HETILAP1428\nEREDETI KÖZLEMÉNY\nFelmérésünk fő célkitűzése az életminőség vizsgá-\nlata volt, amihez kérdőívünk kétféle skálát tartalmazott: \naz EuroQol-5D és a Woman Health Questionnaire-t \n(GSWH).\nAz EuroQol-5D kérdőív az egészséghez kapcsolt élet-\nminőséget öt kategória szerint vizsgálja: mozgás, önellá-\ntás, tevékenység, fájdalom és szorongás/depresszió [10]. \nMindegyik dimenzió három minőségi szinttel jelle-\nmezhető: nincs probléma, van gond, súlyos probléma. \nA GSWH kérdőív egy SF36 és EHP30 kérdőívek alapján \nvalidált kérdőív [11]. Az SF-36 (Short Form-36) nyolc \nskálát felhasználó eszköz a fi  zikai és mentális egészség \nfelmérésére. Az EHP-30 (Endometriosis Health Pro-\nfi le-30) pedig egy betegségspecifi  kus kérdőív, ami az \negészséghez kapcsolt életminőséget méri endometriosis \nesetén.\nA kutatási tervet a Semmelweis Egyetem Tudományos \nés Kutatásetikai Bizottsága (engedélyszám: 28/2009.) \nhagyta jóvá.\nProspektív vizsgálati kérdőív\nA betegek 2009. október 5-ét követő nyolc héten ke-\nresztül heti rendszerességgel töltötték ki a kérdőívet, \namely felmérte a résztvevők aktuális egészségi állapotát \n(mozgás, önellátás, tevékenység, fájdalom, szorongás), \nmindegyik kategóriában három minőségi szint alapján \n(EuroQol-5D). A résztvevők beszámoltak a betegségük \nkapcsán végzett orvosi vizsgálatokról: megadták a vizs-\ngálat időpontját, a felkeresett orvos szakképesítését és \naz utazás költségét. Fel kellett sorolniuk az alkalmazott \ngyógyszereket (gyógyszer neve, napi adag mennyisége és \nára, kezelés időtartama), az adott hónapban történt la-\nboratóriumi és eszközös vizsgálatokat, illetve a kórházi \nkezeléseket. Feljegyezték az egyéb alternatív/komple-\nmenter medicinához (homeopátia, akupunktúra stb.) \ntartozó kezeléseiket is: megadták ezek időtartamát és \nköltségét is. Beszámoltak a háztartási feladatok ellátásá-\nhoz igénybe vett segítségről (család/barátok, hivatásos): \nrögzítették a segítség típusát, időtartamát és költségét.\nA munkavégzést, illetve a szokásos tevékenységet be-\nfolyásoló fájdalmat 0-tól 10-ig terjedő VAS-skálán érté-\nkelték (0 egyáltalán nem befolyásolta, 10 nem tudta el-\nvégezni a feladatait). A WPAI (The Work Productivity \nand Activity Impairment) kérdőív jól használható esz-\nköz  egy betegség munkahelyi teljesítményt és napi te-\nvékenységet befolyásoló hatásának mérésére [12, 13]. \nA termelékenységet befolyásoló hatás kiértékeléséhez a \nWPAI négy fogalmat generál: 1. „absenteeism” (munka-\nidő-veszteség: a betegség miatt vesztett munkaórák szá-\nma); 2. „presenteeism” (munkahatékonyság-csökkenés: \na betegség hatása a munkateljesítményre); 3. a teljes \n termelékenység csökkenése (az absenteeism és presentee-\nism kombinált hatása); 4. a napi tevékenységek haté-\nkonyságának csökkenése. Mindkét hónapban ugyan-\nezekre a kérdésekre válaszoltak.\nRetrospektív kérdőíves vizsgálat\nEbben a kérdőívben 2009. október 2-át megelőző nyolc \nhétre, illetve az ezt megelőző időszakra vonatkozó kér-\ndések szerepeltek. Általános információként a születési \ndátumot, testmagasságot, testsúlyt kérdeztük meg. A be-\ntegeknek meg kellett adniuk a tünetek fellépésének idő-\npontját és hogy mik voltak ezek (hét tünetcsoportot je-\nlöltünk meg választhatónak), valamint az endometriosis \ndiagnózisának évét. Be kellett számolniuk a terápia kap-\ncsán történt hormonális és meddőségi kezelésekről, se-\nbészeti beavatkozásokról.\nA munkavégzést, illetve a szokásos napi tevékenysé-\nget befolyásoló fájdalmat itt is 0-tól 10-ig terjedő VAS-\nskálán osztályozták. A WPAI kérdőív ebben a kérdéssor-\nban is szerepelt. A betegek értékelték saját egészségi \nállapotukat a kérdőívben szereplő kérdések alapján. Ezen \nkérdések kitértek a testi egészségre, az alhasi fájdalomra \nés az egészségi állapotra általában. A válaszok előre meg-\nadott minőségi szintek közül voltak megjelölhetők, il-\nletve 0-tól 10-ig terjedő skálán értékelhették a fájdalom \nminőségét. A kérdőívben szerepeltek a szexuális együtt-\nlétekkel kapcsolatos fájdalomról is kérdések, amelyekre \nazonban nem volt kötelező válaszolniuk.\nKórházi kérdőív\n2009. október 5. utáni nyolc hét kórházi ellátással kap-\ncsolatos direkt költségeit (gyógyszerek, műtétek, med-\ndőségi kezelések) tartalmazza, amelyet a klinikánk adat-\nbázisának felhasználásával töltöttünk ki. A kérdőívben \na  betegek az ASRM (endometriosisstádium-klasszifi ká-\nció: American Society for Reproductive Medicine) alap-\nján megállapított stádiumát is rögzítettük: I.: minimális, \nII.: enyhe, III.: középsúlyos, IV.: súlyos [14]. Adatbá-\nzisunk alapján fel tudtuk mérni, hogy az adott beteg \n milyen kezelést kapott, milyen gyógyszereket szed és mi-\nlyen sebészeti beavatkozásai voltak ebben az időszak-\nban. Kiszámoltuk a kezelések költségeit is: a 2009. évi \negységköltségeket meghatároztuk és ezeket szoroztuk \naz általunk a kérdőívekben felmért erőforrás-felhaszná-\nlási adatokkal. Meghatároztuk az egy betegre és az ellá-\ntóközpontra számított költségeket.\nA felmérés során meghatároztuk az endometriosisra \nvonatkozó QALY- (Quality-adjusted Life Years) értéket. \nA QALY a megmentett életévek számát és a megmen-\ntett  élet minőségét egyetlen számban foglalja össze. \nA számítás módja: azt az időt, amit egy személy valószí-\nnűleg eltölt egy bizonyos egészségi állapotban, súlyoz-\nzuk a standard értékelésekből származó haszonponttal. \nEz a haszonpont jellemzi a betegségben élők életminő-\nségét az egészségesekhez viszonyítva. Az ilyen értékelő-\nrendszerekben az „1” a tökéletes egészséggel és a „0” a \nhalállal egyenlő. Mivel bizonyos egészségi állapotokat, \namelyeket súlyos rokkantság és fájdalom jellemez, a ha-\nlálnál is rosszabbnak tekintünk, ezért az ilyeneket ne-\ngatív értékekkel jelöljük [15, 16].\nUnauthenticated | Downloaded 06/12/26 07:48 PM UTC\n\n\n1429ORVOSI HETILAP  2013  ■  154. évfolyam, 36. szám\nEREDETI KÖZLEMÉNY\nAz endometriosis minden esetben műtét útján került \nfelismerésre: a betegek 54,7%-ánál laparoszkópia (LSK), \n15,4%-ánál laparotomia, míg 28,5%-ánál LSK és lapa-\nrotomia is történt. A műtéti kép alapján 54 beteg-\nnél  történt ASRM-stádium meghatározása: 13 (24,1%) \nbeteg minimális-enyhe stádiumúnak (I. vagy II.), 41 \n(75,9%) pedig előrehaladott stádiumúnak (III. vagy IV.) \nadódott.\nA tünetek kezdete és az orvoshoz fordulás közötti \nidőtartam átlagértéke 1,1 év, az orvoshoz fordulástól a \ndiagnózis felállításáig 2,7 év, míg a panaszok fellépésétől \na végleges diagnózisig átlagosan 3,9 év telt el. Fontos \nmegemlíteni, hogy előfordult 21 év diagnosztikus késés \nis. A betegek átlagéletkora a tünetek kezdetén 24,71 év \nvolt (2. táblázat).\nA kezdeti tünetek nagy változatosságot mutatnak, leg-\ninkább súlyos dysmenorrhoeáról (75%), alhasi fájdalom-\nról (47,6%) és meddőségről (27,4%) panaszkodtak. \nA 3.  táblázat mutatja a tünetek megoszlását a vizsgált \ncsoportban. A betegség kezdetén 31 (36,9%) betegnél \nkét tünet jelentkezett, de előfordult (egy-egy esetben), \nhogy öt–hat tünet csoportosult már a panaszok fellépé-\nsekor. A felmérés idején 32 (38,6%) beteg számolt be \nmeddőségről. Az alhasi fájdalom jellemzőit részletesen \na 4. és 5. táblázat mutatja.\nGyógyszeres kezelésként a betegek 62,6%-a GnRH-\nanalóg-terápiát, 38,5%-a orális fogamzásgátló szert, \n13,2%-a danazolt, 3,6%-a progeszteronszármazékot ka-\npott. A vizsgálati csoport 19,3%-a kizárólag sebészi ke-\nzelésben részesült. A betegek 89%-a jelzett fájdalmat \na  kezelés előtti időszakra vonatkozóan, a kezelés után \nprospektíven vizsgált hónapokban ez az arány már csak \n28%. A terápia szignifi  kánsan csökkentette az endo-\nmetriosishoz társuló fájdalomszindrómák előfordulását \n(október: p = 0,039; november: p = 0,011). Összeha-\nsonlítva a csak sebészi, illetve a kombinált sebészi és \ngyógyszeres kezelés hatékonyságát a fájdalomcsökke-\nnésre vonatkozóan, nem találtunk szignifi  káns különb-\nséget a kétféle eljárás között (p = 0,85).\nAz endometriosis az élet több területén is igen sú-\nlyosan befolyásolja az életminőséget: az iskolai tanulmá-\nnyokra 9,09%-nál volt negatív hatással a betegség, a \nmunkahelyi tevékenységben 47,6%-nál okozott gondot. \nA személyes kapcsolatokra a válaszadók 40,5%-ánál ha-\ntott károsan az endometriosis.\nA prospektíven vizsgált október hónapban (n = 81) a \nmobilitás, az önellátás és a napi tevékenységek ellátása \ngyakorlatilag nem okozott gondot (97,53%, 100%, \n97,53%). Depressziós tünetekről 22%, fájdalomról 31% \npanaszkodott, de ezeket a tüneteket mindannyian eny-\nhének ítélték. A fájdalom hatását a munkavégzésre, il-\nletve a mindennapi tevékenységre vizuális analóg skálán \nértékelték. A medián (minimum–maximum) VAS-érték \na munkavégzésnél 1,51 (0–7), a napi tevékenységre vo-\nnatkozóan pedig 1,72 (0–8). Novemberben (n = 81) az \noktóberi tendencia folytatódott, miszerint a mobilitás, \naz  önellátás és a napi tevékenységek ellátása most is \n1. táblázat A vizsgált csoport demográfi ai jellemzői\nFő % N, \nössz-\nesetszám\nEgyedülálló, élettárssal él1 21 25\n84\nHázas 51 60,7\nEgyedülálló, nincs partnere 10 11,9\nElvált  2  2,4\nAlkalmazott\n2 54 64,3\n84\nVállalkozó 17 20,2\nHáztartásbeli  4  4,8\nTanuló  4  4,8\nÖnkéntes munkát végez  1  1,2\nEndometriosis miatt nem dolgozik  2  2,4\nEgyéb okból nem dolgozik 16 19,0\nSzülési szabadságon van  4  4,8\nTáppénzen van  1  1,2\nMunkanélküli  1  1,2\nÁltalános iskola\n3  2  2,4\n84\nSzakmunkásképző  8  9,5\nÉrettségi 27 32,1\nTechnikum  6  7,1\nEgyetem 36 42,9\nPosztgraduális  5  6,0\n<150 000 Ft/hó\n4 55 67,1\n82\n150 005–450 000 Ft/hó 23 28,0\n450 005–900 000 Ft/hó  2  2,4\n900 005–1 500 000 Ft/hó  2  2,4\n1Aktuális családi állapot.\n2Foglalkozás.\n3Legmagasabb iskolai végzettség.\n4Egy főre jutó nettó bevétel/hó.\nAz adatok feldolgozását az SPSS 17.0 (Statistics Pack-\nage for Social Sciences 17.0) és a Microsoft Offi ce 2007 \nExcel segítségével végeztük, a statisztikai analízis során \npáros Wilcoxon-próbát, Mann–Whitney-féle U-tesztet, \nSpearman-tesztet és egy- és kétmintás t-próbát alkalmaz-\ntunk, a normalitást Kolmogorov–Szmirnov-teszttel vizs-\ngáltuk. Az értékeket 5%-os (p<0,05) szignifi  kanciaszint \nmellett elemeztük.\nEredmények\nA 240 beteg közül 84 beteg (35%) küldött vissza érté-\nkelhető kérdőívet. A vizsgált csoport demográfi  ai jel-\nlemzői a következők: az életkor medián értéke (mini-\nmum–maximum) 32,9 (23–45) év volt a felmérés idején, \na BMI medián értéke 23,11 (17,63–38,51); a demográ-\nfi ai adatokat az 1. táblázat tartalmazza. A betegség csa-\nládon belüli halmozódása, az első fokú rokonokat te-\nkintve, 10 esetben (12,05%) fordult elő.\nUnauthenticated | Downloaded 06/12/26 07:48 PM UTC\n\n\n2013  ■  154. évfolyam, 36. szám ORVOSI HETILAP1430\nEREDETI KÖZLEMÉNY\n4. táblázat Az alhasi fájdalom jellemzői\nNf ő%\nDysmenorrhoea 80 56 70\nFájdalom gyakorisága\n  Alkalmanként\n55\n23 42\n  Gyakran 16 30\n  Mindig 16 30\nVényköteles fájdalomcsillapítót szedett 56 23 41\nNem vényköteles fájdalomcsillapítót szedett 56 33 59\nMunkahelyi hiányzás fájdalom miatt\n  Soha\n56\n13 23\n  Alkalmanként 33 59\n  Gyakran  8 14\n  Mindig  2  4\nFájdalom miatt lefeküdt\n  Soha\n56\n22 39\n  Alkalmanként 26 46\n  Gyakran  7 13\n  Mindig  1  2\nKórházi kezelést igénylő fájdalom  4\n2. táblázat A diagnosztika idejének jellemzői\nN Átlag ±SD\nÉletkor 84 32,9\nÉletkor az első tünetek jelentkezésekor 80 24,7 6,4\nÉletkor a diagnózis idején 81 28,8 4,5\nBeteg késlekedése\n1 79  1,1 2,3\nDiagnosztikus késlekedés2 80  2,7 4,7\nKésés összesen 78  3,9 5,7\nMegkeresett orvosok száma3 83  2,7 2,0\nAlternatív gyógyászok száma4 82  0,4 0,9\n1Évek száma az első tünetek és az orvoshoz fordulás között.\n2Évek száma az orvoshoz fordulás és a diagnózis felállítása között.\n3Orvosok száma, akiknél járt a beteg a diagnózis előtt.\n4Diagnózis előtt felkeresett alternatív gyógyászok száma.\n zavartalannak volt tekinthető (98,77%, 100%, 96,3%). \nDepressziós tüneteket 23%, fájdalmat 25% jelzett, de \n súlyosnak ezeket sem ítélték, csak enyhének. A medián \nVAS-érték (minimum–maximum) a munkavégzésnél \n ebben a hónapban 1,8 (0–9), a napi tevékenységre vo-\nnatkozólag pedig 1,7 (0–8). Ugyan többségében ala-\ncsonyabb VAS-értékeket jelöltek meg, de a magasabb \nértékek jelzettek maradtak mindkét hónapban, sőt no-\nvemberben a napi tevékenységre vonatkozó adatokban \na magasabb értékek aránya nagyobb volt a középső ér-\ntékekhez képest.\nA válaszadók 9,7%-a kért segítséget (családtag/barát, \nhivatásos) a ház körüli, illetve a személyes teendők elvég-\nzéséhez a prospektíven vizsgált időszakban.\nA kérdőív szexuális életre vonatkozó részét 70 nő \n(83,3%) töltötte ki. 30 jelezte (42,8%), hogy volt fáj-\ndalma a szexuális együttlétekkel összefüggésben, nem \nszámolt be fájdalomról 31 beteg (44,3%), kilenc nőnek \n(12,9%) pedig nem volt partnere a vizsgált időszakban. \n22 beteg (31,4%) válaszolt arra a kérdésre, hogy volt-e \nfájdalma a szexuális együttlétet követő 24 órában. A vá-\nlaszt adók 41%-a ritkán, azonban 22%-uk nagyon gyak-\nran vagy minden alkalommal érez fájdalmat szexuális \negyüttlét kapcsán. Harminckét nő (45,7%) töltötte ki a \nkérdőív szexuális kérdésekre vonatkozó további részét, \n68,7% szakította már meg az együttlétet, 81,2% pedig \n3. táblázat Betegség kezdetén fellépő tünetek megoszlása\nN%\nErős dysmenorrhoea 63 75,0\nErős dyspareunia 17 20,2\nAlhasi fájdalom 40 47,6\nOvulációs fájdalom  8  9,6\nVisszatérő vagy menstruációhoz kapcsolható tünetek* 21 25,0\nMeddőség 23 27,4\nKrónikus kimerültség, fáradtság  7  8,3\n*Visszatérő vagy menstruációhoz kapcsolható tünetek (például bélhez vagy hólyaghoz köthető panaszok) rendellenes vérzéssel vagy a nélkül.\nUnauthenticated | Downloaded 06/12/26 07:48 PM UTC\n\n\n1431ORVOSI HETILAP  2013  ■  154. évfolyam, 36. szám\nEREDETI KÖZLEMÉNY\n5. táblázat Alhasi fájdalom erőssége a VAS-skálák adatai alapján\nN Medián ±SD\nDysmenorrhoea erőssége általában 56 4 2,5\nLegerősebb fájdalom menstruációkor 56 5 2,7\nFájdalom általában nem menstruációkor 36 2,5 1,9\nLegerősebb fájdalom nem menstruációkor 36 6 2,4\nLegerősebb fájdalom nőgyógyászati vizsgálatkor 36 5 2,4\n6. táblázat Direkt költségek euróban (n = 84, 1 € = 158,78 Ft az átlag 2009. évi árfolyam alapján)\nEgészségügyi költségek Átlag Átlag (Ft) ±SD Minimum–maximum\nOrvosi vizsgálatok  35,4 5 621  51 0–240\nGyógyszerek  69,9 11 099 245,1 0–1371\nEllenőrző vizsgálatok  16,9 2 684  29,7 0–155\nEgyéb kezelések  48,5 7 701 280 0–2519\nÖsszes 170,7 27 104\nMűtét megnevezése Egységár Ft-ban\nLaparotomia (nyílt műtét) 148 365\nEndometriosis diagnózisának felállítása és/vagy eltávolítása 140 619\nEgy vagy két petefészek eltávolítása laparoszkópiával 140 619\nEgy vagy két petefészek eltávolítása nyílt műtéttel 148 365\nUterus eltávolítása laparoszkópiával 140 619\nUterus eltávolítása nyílt műtéttel 148 365\nUterus és petefészkek eltávolítása egy ülésben laparoszkópiával 140 619\nUterus és petefészkek eltávolítása egy ülésben nyílt műtéttel 148 365\nBélműtét 455 656,5\nUreterműtét 260 247\nHólyagműtét 260 247\nKöldökműtét  65 245,5\nLágyékműtét  65 245,5\nHegendometriosis eltávolítása 148 365\n€ = euró.\nSD = standard deviáció, szórás.\nkifejezetten kerülte a szexuális kapcsolatot fájdalmai \n miatt. Hat beteg jelezte, hogy a ciklus két részében is fáj-\ndalmasabb a házasélet (öt fő: menstruáció előtt és után, \novulációkor; egy fő: ovulációkor, menstruációkor).\nVizuális analóg skálán értékelték a szexuális együtt-\nlétek alkalmával, illetve az azt követő 24 órában érzett \nátlagos fájdalmukat. A VAS-átlagérték 2,92 az együtt-\nlétekre vonatkozóan, és 1,72 az azt követő 24 órában. \nMindkét időintervallumot nézve a legtöbbet megjelölt \nérték a 2 volt a skálán, de a magasabb VAS-értékek (7–8) \ngyakrabban fordultak elő az együttlétek során, mint az \nazt követő 24 órában. Az ASRM-stádiumok és a VAS-\nskálán megjelölt fájdalom intenzitása között nem talál-\ntunk összefüggést, sem az együttlétekre, sem az azt kö-\nvető 24 órára vonatkozóan.\nAz endometriosis kezeléséhez köthető direkt egész-\nségügyi költségek adatait a 6. táblázat mutatja. A direkt \nnem egészségügyi költségek közül az orvosi vizsgálatok \nés kórházi kezelések utazási költsége medián (minimum–\nmaximum) 2469 Ft (0–49  063) (ez 15,5 €-nak felel \nmeg), illetve 302 Ft (0–8574) (1,9 €). Egyéb kezelések \nutazási költsége medián (minimum–maximum) 984 Ft \n(0–23 499) (6,2 €-val egyenlő) volt a vizsgált időszak-\nban. Az otthon igénybe vett segítség medián (mini-\nmum–maximum) 2366 Ft-ba (0–80  025) került, ami \n14,9 €-t jelent. Ezen tételek összesített költsége me-\ndián (mi nimum–maximum) 6113 Ft (0–90 028), azaz \n38,5 €. A prospektíven vizsgált nyolc hétre vonatkozó \nme dián  (minimum–maximum) munkateljesítmény-csök-\nkenés 145 014 Ft (0–529 690), ami a 2009-es évi átlag-\nárfolyammal (1 € = 158,78 HUF) számolva 913,3 €-ban \nállapítható meg.\nA WPAI-kérdőív eredményei: a medián (minimum–\nmaximum) absenteeism 13,2% (0–100%), az átlag-\nUnauthenticated | Downloaded 06/12/26 07:48 PM UTC\n\n\n2013  ■  154. évfolyam, 36. szám ORVOSI HETILAP1432\nEREDETI KÖZLEMÉNY\n7. táblázat Endometriosishoz kapcsolható költségek euróban/év (WERF EndoCost Study)\nOrszág 15 és 49 év közti nők száma Direkt költségek Indirekt költségek Összes költség\nBelgium  2 486 000    815 656 600  1 565 682 800  2 381 339 400\nDánia  1 249 000    409 796 900    786 620 200  1 196 417 100\nFranciaország 14 172 000  4 649 833 200  8 925 525 600 13 575 358 800\nNémetország 18 574 000  6 094 129 400 11 697 905 200 17 792 034 600\nMagyarország  2 395 000     591 629 000  1  008 371 000  1  600 000 000\nOlaszország 13 827 000  4 536 638 700  8 708 244 600 13 244 883 300\nHollandia  3 838 000  1 259 247 800  2 417 172 400  3 676 420 200\nSvájc  1 874 000    614 859 400  1 180 245 200  1 795 104 600\nEgyesült Királyság 14 794 000  4 853 911 400  9 317 261 200 14 171 172 600\nAmerikai Egyesült Államok 73 999 000 24 279 071 900 46 604 570 200 70 883 642 100\npresenteeism 18,4% (0–90%), a teljes termelékenység-\ncsökkenés átlagértéke 29,5% (0–100%), illetve a napi \ntevékenységek hatékonyságának csökkenése átlag 16,8% \n(0–80%) volt. Az életminőséget jól jellemző QALY \n( Quality-adjusted Life Years) átlagértéke endometriosis \nesetében 0,147 (0,106–0,162).\nMegbeszélés\nAz endometriosis számos módon befolyásolja a betegek \néletminőségét, ezért fontosnak tartottuk, hogy Magyar-\nországon is készüljön átfogó felmérés az érintett nők \nbio pszichoszociális állapotáról. Az endometriosis életmi-\nnőségre gyakorolt hatásáról kevés irodalmi adat talál-\nható. A WERF EndoCost vizsgálat az első nemzetközi \nprospektív, multicentrikus tanulmány, amely validált \nmód szerek segítségével mérte fel az endometriosisban \nszenvedők életminőségét, a produktivitást és ezen ke-\nresztül a társadalomra háruló gazdasági következménye-\nket.\nRoth és mtsai az alacsony iskolai végzettséget a kró-\nnikus kismedencei fájdalom rizikótényezőjének találták \n[17]. Ugyanakkor az irodalmi adatok ellentmondásosak, \nPeveler és mtsai az endometriosist magasabb szocioöko-\nnómiai státusszal hozták összefüggésbe [18]. Erre a kér-\ndésre jelen felmérésünk sem ad egyértelmű választ, mi-\nvel a betegek körülbelül fele-fele arányban rendelkeztek \nfelsőfokú, illetve annál alacsonyabb végzettséggel. A jö-\nvedelmi viszonyokat tekintve az általunk vizsgált popu-\nláció 67%-nál a havi nettó kereset 150 000 Ft alatt volt, \nés a betegek 2,4%-a tartozott a 900 000 Ft-nál többet \nke reső csoportba. A válaszadók többsége aktívan dolgo-\nzott  a vizsgált időszakban, ugyanakkor 2,4%-uk kifeje-\nzetten az endometriosis miatt nem tudott dolgozni.\nTöbb szerző vizsgálta a tünetek fellépése és a diag-\nnózis felállítása között eltelt időt. Ez a diagnosztikai ké-\nsedelem negatívan hat az érintett nőkre, az irodalmi ada-\ntok alapján átlagosan öt–nyolc év ez az időintervallum \n[19, 20]. Ez a hosszú idő magyarázhatja az előrehala-\ndott stádiumok gyakoriságát a diagnózis idején.\nFourquet és mtsai  által készített felmérés szerint átla-\ngosan 2,1 orvost keres fel egy beteg, mire felderítik az \nendometriosist a panaszok hátterében [21]. Ez az érték \nnem sokkal marad el az általunk felmért átlag 2,7-es \n érték mögött. A nemzetközi adatokhoz képest jónak \nmondható a hazai átlagosan négy év diagnosztikai csú-\nszás, azonban betegeink számára ez az idő kulcsfontos-\nságú az életminőség és meddőség kialakulásának szem-\npontjából.\nAz endometriosis tünettana rendkívül sokszínű és \nezek megoszlási aránya is meglehetősen változatos [22, \n23, 24]. Oehmke és mtsai tanulmányában a vezető tünet \na dyspa reunia volt, amit a dysmenorrhoea, kismedencei \nfájdalom, majd a meddőség követett. Más szerzők ada-\ntainkhoz hasonló eredményre jutottak: fő panasznak a \ndysmenorrhoeát találták [25].\nA terápia két alappillére a sebészeti és a hormonális \nkezelés, mindkét megoldás eredményességét számos \nvizsgálat bizonyította [3, 14, 22, 23, 24]. Jelen felméré-\nsünk eredménye is azt mutatja, hogy ezen kezelési mó-\ndok eredményesen csökkentik a betegség okozta pana-\nszokat.\nAz endometriosis kedvezőtlenül hat a betegek élet-\nminőségére. A fájdalom károsan befolyásolja a munka-\nhelyi teljesítményt, a napi (ház körüli, szabadidős) teen-\ndők elvégzését, és bizonyos mértékű szociális izolációt is \nokoz [19, 25, 26]. A betegek közt gyakori a depressziós \npanaszok előfordulása [20]. Ismert, hogy a depresszió \nösszefüggésbe hozható a krónikus kismedencei fájda-\nlommal, ugyanakkor nem egyértelmű az ok-okozati ösz-\nszefüggés [27]. Kezelés hatására a betegek életminősége \njelentősen javult, annak ellenére, hogy a fájdalom sok \nesetben nem múlt el teljesen.\nA betegség az egész reproduktív kor során előfor-\ndulhat, mégis vizsgálatunkban a betegek iskolai tanul-\nmányait kevésbé befolyásolta. A panaszok fellépésekor a \nbetegek átlagéletkora 24,7 év volt, ekkor az iskolai tanul-\nmányaikat már jórészt befejezték és dolgozni kezdtek, \nez lehet az oka az iskolai évek viszonylagos panaszmen-\ntességének.\nUnauthenticated | Downloaded 06/12/26 07:48 PM UTC\n\n\n1433ORVOSI HETILAP  2013  ■  154. évfolyam, 36. szám\nEREDETI KÖZLEMÉNY\nAz életminőség vizsgálatakor fontos szempont a \n szexuális élet minősége. Ferrero és mtsai több tanulmány-\nban is foglalkoztak részletesen ezzel a témával. Az erős \ndyspareunia gyakori panasz és nagy arányban vezet az \negyüttlétek megszakításához, ezen túlmenően a házas-\nélet kerüléséhez [28, 29]. Ez szorongást és párkapcsolati \nproblémákat is generál, ami az endometriosis szociális \néletet befolyásoló hatását erősíti. A sebészi kezelés már \nönmagában jelentősen képes csökkenteni a szexuális \negyüttlétekhez köthető fájdalom előfordulását és inten-\nzitását [30]. Az idevonatkozó irodalmi adatokkal össz-\nhangban, nem találtunk a fájdalom és az endometriosis \nkiterjedése/ASRM stádiuma között szoros összefüggést \n[31, 32, 33].\nVizsgálatunk alapján az endometriosis jelentős költ-\nségekkel jár a betegek és az egészségügy számára, ezt \nmutatják felmérésünk adatai is. Becslésünk szerint ha-\nzánkban a vizsgálatunk évében megközelítőleg 254 \n milliárd forintot (1,6 milliárd €) költöttek a betegség \ndiagnosztikájára és kezelésére, ami hazánk gazdasági vi-\nszonyait tekintve nem elhanyagolható összeg. Ez a költ-\nség nem sokkal marad el olyan európai országokétól, \nmint például Belgium vagy Hollandia (7. táblázat) . \nA  biztos diagnózis felállításához szükséges laparosz-\nkópia  költsége legegyszerűbb esetben is több mint \n140 000 Ft. Ez az összeg pedig nagyságrendileg meg-\negyezik egy beteg nyolchetes munkateljesítmény-csök-\nkenésével. A betegeink azonban éveken át szenvednek \naz endometriosis következményeitől.\nA WPAI kérdőív eredményeit összevetve más szerzők \nadataival, megállapítható, hogy a betegek teljesítménye \n(mind a munkában, mind az általános napi tevékeny-\nségben) változó mértékben csökkent, de összességében \njelentős [34, 35]. Simoens és mtsai átlag 755 €/év mun-\nkateljesítmény-csökkenést mutattak ki, ami kevesebb a \nhazai átlagnál, de ez nem elhanyagolható kieső összeg \na betegek számára [36]. Fontos felismerés, hogy a „pre-\nsenteeism” jelentősebb gazdasági következményekkel \njár, mint az „absenteeism”, mivel a tartós teljesítmény-\ncsökkenés nagyobb gazdasági kiesést okoz, mint egy-két \nkihagyott munkanap.\nKövetkeztetések\nJelen felmérésünk az első magyarországi, az endomet-\nriosis életminőségre gyakorolt hatását vizsgáló prospek-\ntív tanulmány. Mindemellett nem hagyható fi  gyelmen \nkívül az alacsony válaszadási ráta, aminek következménye \na relatíve alacsony számú minta. Ezt a tényt magyaráz-\nhatja a tudományos felmérésekkel szembeni attitűd is: \naz emberek nem megfelelő tudatossága és hiányos isme-\nrete a tudományos kutatásokat illetően, így nem tartják \nfontosnak a részvételüket [37].\nA panaszok fellépése és a végleges diagnózis felállí-\ntása  között csaknem négy év telik el. Ez a hosszú, bi-\nzonytalanságban eltöltött idő is negatívan befolyásolja \na betegek pszichés státusát. A fő panaszok (krónikus fáj-\ndalom, infertilitás) a betegek életminőségét jelentősen \nrontják: kihat családjukkal, környezetükkel való kapcso-\nlataikra, fi  zikai teljesítőképességük is csökken. Adekvát \nkezelés hatására a panaszok szignifi  kánsan csökkennek. \nA kétféle terápiás megoldás (önálló műtéti, illetve gyógy-\nszerrel kombinált sebészi kezelés) között nem találtunk \nszignifi káns különbséget, mindkettő egyformán haté-\nkonynak bizonyult.\nAz endometriosissal összefüggésben felmerülő direkt \nés indirekt költségek mértéke nem elhanyagolható, \n ráadásul ezen jelentős összegek megjelennek az egész-\nségügy és a betegek oldalán is. Magyarországon 2009-ben \n1,6 milliárd eurót költöttek az endometriosis diagnosz-\ntikájára és kezelésére. Adataink szerint valószínű, hogy \na  diagnosztikus késedelem és a betegség idült volta is \nhozzájárul a költségek növekedéséhez, ugyanakkor li-\nmitáló tényező, hogy a klinikánk endometriosiscentru-\nmát felkereső betegek súlyos, gyakran előrehaladott en-\ndometriosisban szenvedők, ezért az ellátásuk költségei \nnem tekinthetők reprezentatívnak az endometriosisban \nszenvedő populációra.\nIrodalom\n[1] Fraser, I. S.: Recognising, understanding and managing endo-\nmetriosis. J. Hum. Reprod. Sci., 2008, 1, 56–64.\n[2] Giudice, L. C., Kao, L. C.:  Endometriosis. Lancet, 2004, 364, \n1789–1799.\n[3] Kennedy, S., Bergqvist, A., Chapron, C., et al.: ESHRE guideline \nfor the diagnosis and treatment of endometriosis. Hum. Re-\nprod., 2005, 20, 2698–2704.\n[4] Simoens, S., Hummelshoj, L., D’Hooghe, T.: Endometriosis: cost \nestimates and methodological perspective. Hum. Reprod. Up-\ndate, 2007, 13, 395–404.\n[5] Practice Committee of American Society for Reproductive Medi-\ncine: Treatment of pelvic pain associated with endometriosis. \nFertil. Steril., 2008, 90 (5 Suppl.), S260–S269.\n[6] Stephansson, O., Kieler, H., Granath, F., et al.: Endometriosis, \n assisted reproduction technology and risk of adverse pregnancy \noutcome. Hum. Reprod., 2009, 24, 2341–2347.\n[7] Gao, X., Outley, J., Botteman, M., et al.: Economic burden of \nendometriosis. Fertil. Steril., 2006, 86, 1561–1572.\n[8] Simoens, S., Dunselman, G., Dirksen, C., et al.: The burden of \nendometriosis: costs and quality of life of women with endome-\ntriosis and treated in referral centres. Hum. Reprod., 2012, 27, \n1292–1299.\n[9] Simoens, S., Hummelshoj, L., Dunselman, G., et al.: Endometrio-\nsis cost assessment (the EndoCost Study): a cost-of-illness study \nprotocol. Gynecol. Obstet. Invest., 2011, 71, 170–176.\n[10] EuroQol – a new facility for the measurement of health-related \nquality of life. The EuroQol Group. Health Policy, 1990, 16, \n199–208.\n[11] Nnoaham, K., Hummelshoj, L., Webster, P.: Multi-center studies \nof the global impact of endometriosis and the predictive value \nof associated symptoms. Endometriosis, 2009, 1, 36–45.\n[12] Reilly, M. C., Zbrozek, A. S., Dukes, E. M.: The validity and repro-\nducibility of a work productivity and activity impairment instru-\nment. Pharmacoeconomics, 1993, 4, 353–365.\n[13] Reilly, A.: Work Productivity and Activity Impairment Ques-\ntionnaire: Specifi  c Health Problem V2.0 [WPAI:SHP]. 2004, \nhttp://www.reillyassociates.net.\n[14] Revised American Society for Reproductive Medicine classifi cation \nof endometriosis: 1996. Fertil. Steril., 1997, 67, 817–821.\nUnauthenticated | Downloaded 06/12/26 07:48 PM UTC\n\n\n2013  ■  154. évfolyam, 36. szám ORVOSI HETILAP1434\nEREDETI KÖZLEMÉNY\n[15] Sassi, F.: Calculating QALYs, comparing QALY and DALY cal-\nculations. Health Policy Plan., 2006, 21, 402–408.\n[16] Zeckhauser, R., Shepard, D.: Where now for saving lives? Law \nContemp. Probl., 1976, 40, 5–45.\n[17] Roth, R. S., Punch, M. R., Bachman, J. E.: Educational achieve-\nment and pain disability among women with chronic pelvic \npain. J. Psychosom. Res., 2001, 51, 563–569.\n[18] Peveler, R., Edwards, J., Daddow, J., et al.: Psychosocial factors \nand chronic pelvic pain: a comparison of women with endome-\ntriosis and with unexplained pain. J. Psychosom. Res., 1996, 40, \n305–315.\n[19] Jones, G., Jenkinson, C., Kennedy, S.:  The impact of endome-\ntriosis upon quality of life: a qualitative analysis. J. Psychosom. \nObstet. Gynaecol., 2004, 25, 123–133.\n[20] Sepulcri, R. de P., do Amaral, V. F.: Depressive symptoms, anxi-\nety, and quality of life in women with pelvic endometriosis. Eur. \nJ. Obstet. Gynecol. Reprod. Biol., 2009, 142, 53–56.\n[21] Fourquet, J., Gao, X., Zavala, D., et al.: Patients’ report on how \nendometriosis affects health, work, and daily life. Fertil. Steril., \n2010, 93, 2424–2428.\n[22] Abbott, J. A., Hawe, J., Clayton, R. D., et al.: The effects and \n effectiveness of laparoscopic excision of endometriosis: a pro-\nspective study with 2-5 year follow-up. Hum. Reprod., 2003, 18, \n1922–1927.\n[23] Garry, R., Clayton, R., Hawe, J.:  The effect of endometriosis \nand its radical laparoscopic excision on quality of life indicators. \nBJOG, 2000, 107, 44–54.\n[24] Royal College of Obstetricians and Gynaecologists Evidence-\nbased Clinical Guidelines. Guideline Summary No. 3: The man-\nagement of infertility in secondary care. BJU Int., 1999, 83, \n641–645.\n[25] Oehmke, F., Weyand, J., Hackethal, A., et al.: Impact of endome-\ntriosis on quality of life: a pilot study. Gynecol. Endocrinol., \n2009, 25, 722–725.\n[26] Dubernard, G., Piketty, M., Rouzier, R., et al.: Quality of life after \nlaparoscopic colorectal resection for endometriosis. Hum. Re-\nprod., 2006, 21, 1243–1247.\n[27] Fishbain, D. A., Cutler, R., Rosomoff, H. L., et al.: Chronic pain-\nassociated depression: antecedent or consequence of chronic \npain? A review. Clin. J. Pain, 1997, 13, 116–137.\n[28] Ferrero, S., Abbamonte, L. H., Giordano, M., et al.:  Deep dyspa-\nreunia and sex life after laparoscopic excision of endometriosis. \nHum. Reprod., 2007, 22, 1142–1148.\n[29] Ferrero, S., Abbamonte, L. H., Parisi, M., et al.: Dyspareunia and \nquality of sex life after laparoscopic excision of endometriosis \nand  postoperative administration of triptorelin. Fertil. Steril., \n2007, 87, 227–229.\n[30] Ferrero, S., Esposito, F., Abbamonte, L. H., et al.: Quality of sex \nlife in women with endometriosis and deep dyspareunia. Fertil. \nSteril., 2005, 83, 573–579.\n[31] Stewart, D. E.: Chronic gynecologic pain. Gen. Hosp. Psychiatry, \n1996, 18,\n 230–237.\n[32] Porpora, M. G., Koninckx, P. R., Piazze, J., et al.: Correlation \nbetween endometriosis and pelvic pain. J. Am. Assoc. Gynecol. \nLaparosc., 1999, 6, 429–434.\n[33] Gruppo Italiano per lo Studio dell’Endometriosi: Relationship be-\ntween stage, site and morphological characteristics of pelvic \n endometriosis and pain. Hum. Reprod., 2001, 16, 2668–2671.\n[34] Fourquet, J., Báez, L., Figueroa, M., et al.: Quantifi cation of the \nimpact of endometriosis symptoms on health-related quality of \nlife and work productivity. Fertil. Steril., 2011, 96, 107–112.\n[35] Nnoaham, K. E., Hummelshoj, L., Webster, P., et al.:  Impact of \nendometriosis on quality of life and work productivity: a multi-\ncenter study across ten countries. Fertil. Steril., 2011, 96, 366–\n373.\n[36] Simoens, S., Meuleman, C., D’Hooghe, T.: Non-health-care costs \nassociated with endometriosis. Hum. Reprod., 2011, 26, 2363–\n2367.\n[37] Katz, R. V., Wang, M. Q., Green, B. L., et al.: Participation in \nbiomedical research studies and cancer screenings: perceptions \nof  risks to minorities compared with whites. Cancer Control, \n2008, 15, 344–351.\n(Bokor Attila dr.,\nBudapest, Baross u. 27., 1088\ne-mail: attila.z.bokor@gmail.com)\nHÁZIORVOSI PRAXIS NÉMETORSZÁGBAN\nNémetországi (Dingol fi ng, Bajorország) háziorvosi praxisomba keresek utódot 2014-t ől. \nJól menő, modern praxis, nagy számú magyar vendégkörrel, a város szívében.\nUltrahang, EKG, tüdőgyógyászat, Doppler, kis sebészet, digitális adatkezelés.\nA német nyelvismeret mellett belgyógyászati gyakorlat szükséges. Korrekt feltételek.\nÉrdeklődni az emmerich.fi scher@t-online.de e-mail címen lehet.\nUnauthenticated | Downloaded 06/12/26 07:48 PM UTC","source_license":"CC0","license_restricted":false}